Júniusban már éreztük a nyár két legnagyobb botrányának előszelét: a júliusban induló e-útdíj-rendszer körüli bonyodalmakból és az ugyanakkor felálló koncessziós trafikrendszerből, ahol a tervezett indulásra a trafikoknak csak alig több mint a felében álltak készen a határidő előtt. (Igaz, a trafikbotrány már tavasszal is keserű fintort okozhatott több tízezer kiskereskedőnek és dohányosnak.)
Az első nyári hónapot azonban csaknem elsodorta az árvíz. Az évszázad árvize május végén–június elején „érkezett" a Duna magyarországi szakaszára, és június első felében tetőzött. A folyam vízgyűjtő területén májusban lehulló rendkívüli mennyiségű csapadék addig példátlan károkat okozott a folyó felső szakaszán, tucatnyi emberéletet is követelve Csehországban, Németországban és Ausztriában. De nem nálunk, ahol példátlan összefogásról tett tanúbizonyságot az ország. Önkéntesek ezrei álltak a gátakon, pakolták a homokzsákokat, nem hagytak sorsára egyetlen embert, egyetlen házat, egyetlen háziállatot sem. Nemcsak a helyiek védekeztek, hanem az ország minden pontjáról, még Erdélyből és Kárpátaljáról is érkeztek önkéntesek. Budapesten annyian jelentkeztek a Római-part és a Margitsziget védelmére, hogy a katasztrófavédelem kénytelen volt időpontokat osztani, ki mikor pakolhat homokzsákot. A védekezés legkritikusabb két hetében minden percben 12 ezer ember állt a gátakon, készenlétben volt 16 ezer katasztrófavédelmis, rendőr, katona, tűzoltó és vízügyi szakember.
Több települést részlegesen vagy teljesen ki kellett üríteni, de fosztogatásról, (egy-két kisebb lopási esetet kivéve) sehonnan sem érkezett bejelentés. Az összefogásnak és a páratlan helytállásnak köszönhetően az anyagi kár, habár súlyos volt – részben a magas védekezési költségek miatt (mintegy 20 milliárd forint) –, messze elmaradt attól, amilyen súlyos lehetett volna, és egyetlen ember sem vesztette életét hazánkban. A Piac&Profit most év végén is tiszteleg a védekezésben részt vevők előtt.
Alig vonult le az ár a Dunán, amikor a kormány máris sokkolt minket egy váratlan Varga-csomaggal. A nemzetgazdasági miniszter ekkor közölte, hogy augusztustól emelik a tranzakciós illetéket, a telefonadót, a bányajáradékot, s a kamatjövedelmet is egészségügyi hozzájárulás terheli majd. A váratlan adóemelések indoklásaként Varga Mihály elmondta, hogy a tervezettnél alacsonyabb infláció miatt a forgalmi típusú adóbevételek elmaradtak a tervezettől. A tranzakciós illetékből például 2013-ra 301 milliárd forintot irányoztak elő. Ebből május végéig 52 milliárd folyt be: az időarányos 42 százalék helyett tehát csak 17 százalék.
Júniusban kormányzásának addigi legnagyobb sikerét érte el az Orbán-kormány a túlzottdeficit-eljárás végleges megszüntetésével. (Az Európai Bizottság erre májusban tett javaslatot.) Igaz, ennek kemény ára volt: az elmúlt években bevezetett tíz új adó akadályozta a gazdasági fejlődést, jelentősen visszafogta a lakossági fogyasztást és a vállalati beruházásokat.
Az örömbe ürömöt csempészett Brüsszel, ami a SZÉP kártyák és a jövedéki adózás alá eső termékek miatt is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A SZÉP kártya azért csípte az uniós testület szemét, mert szerintük az étkezési jegyek, szabadidő- és üdülési utalványokra vonatkozó magyar szabályozás sérti a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának uniós elvét.
