Horváth István a sertésstratégiárért felelős miniszteri biztos szerint az egyeztetések lezárását követően a javaslat április végéig kormány elé kerül. Mint elmondta, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter bízta meg őt azzal, hogy a tárca javaslatáról egyeztessen az NGM-mel. A nemzetgazdasági tárca a javaslat lényegével egyetért a miniszteri biztos szerint. A Vidékfejlesztési Minisztérium javaslata szerint a TEAOR-számokkal jól lehatárolt, a sertéságazathoz kapcsolódó termékköröknél tervezik bevezetni az ötszázalékos áfakulcsot, így például az élősertés, a félsertés, a takarmány vagy a szójadara esetében. (A magas áfakulcs egyébként az egész magyar élelmiszeriparban gondokat okoz.)
A miniszteri biztos elmondta: ezek a termékek az ágazat és a költségvetés szempontjából átmenő tételeket jelentenek, hiszen az ágazat szereplői befizetik, majd visszaigénylik a forgalmi adót. Hozzátette: a költségvetésben jelentős kiesést a 27 százalékos áfa öt százalékra mérséklése nem okoz, miközben a minimális áfa kifehéríti az ágazatot, kiszűri az áfát jogosulatlanul visszaigénylőket. Az új adókulcs bevezetése növeli a hazai sertéstermelők versenyképességét, a húsüzemek többsége ma azért vásárol külföldön félsertést, mert nem kell megfinanszírozni a 27 százalékos áfát - hangsúlyozta.
Horvát János hozzáfűzte: a nem áfakörös termelők esetében a kompenzációs felár több mint öt százalék, ami adott esetben okozhat kiesést a költségvetésben, erről még nem zárultak le az egyeztetések, azonban az új rendszer hozadéka jóval meghaladja a kompenzációs felárból adódó kiesést.
Mérsékelni kell a magas áfakulcsot!
Kevés dolog van, amelyben az ágazati szereplők, termelők, kereskedők, közgazdászok egyetértenek és az egyik ilyen az élelmiszerek többségére vonatkozó 27 százalékos áfakulcs csökkentése. „Az elmúlt években többször is felmerült, hogy az élelmiszerek általános forgalmi áfáját csökkenteni kellene, hiszen a 27 százalék igen magas. Nem is az a baj, hogy 27 százalék az áfa, hanem az, hogy hogyan jutottunk el ideáig, hiszen még 2006-ban 18 százalékos volt az élelmiszerek áfakulcsa, míg az európai országok többségében az élelmiszerekre kirótt forgalmi adókulcs egyszámjegyű” – mondta a GazdaságTV-nek adott interjújában Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.
A szakértő szerint a magas kulcs hatása meg is látszik az élelmiszerpiacon, hiszen ez a szegmens pörgette fel tavaly az inflációt. „Igaz ennek döntő oka nem a magas áfakulcs volt, hanem a mezőgazdasági termékek jelentős drágulása” – mondta a szakember, aki szerint a magas adótartam miatt óriási mértékű a feketézés a mezőgazdaságban. „Egy azonnali csökkentésnek tehát két pozitív hatása lenne, csökkenne a feketegazdaság mértéke, illetve a fogyasztói árak, így növekedhetne a fogyasztás” – vélte Vámos György, aki szerint azonban ez komoly hiányt jelentene a költségvetésben. „Ennek a mértéke attól függően, hogy mekkora termékkört érintene az áfacsökkentés, 50-60 milliárdtól 160 milliárd forintig terjedhet” – vélte az OKSZ főtitkára, aki szerint azonban a hiány csak átmeneti lenne, mivel a pozitív hatások hamar ellensúlyoznák a kiesett bevételeket. (Érdemes tudni, hogy a magyar cégek az áfával trükköznek a legtöbbet.)
