Lenyűgöző stílusában, személyes, szórakoztató, ugyanakkor minden cégvezető számára nagyon tanulságos történetekkel adta át az üzleti gondolkodásról vallott nézeteit Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke.
A konferencián kiemelkedő szakértők többek között a magyar gazdaság helyzetét és lehetőségeit, illetve a vállalkozások pénzszerzési lehetőségeit is elemezték.
A fókuszált márkaépítésről
„A magyar rendszerváltáskor – amikor a Kürt is alakult, csak Budapesten 2000 új informatikai cég alakult. Kanada akkor ingyen üzleti tanácsadókat küldött ide – kezdte Kürti. Mi is kaptunk egy ilyen tanácsadót, két kérdést tett fel összesen: hányan vagytok? Hány kompetenciátok van? Miután válaszoltam, a tanácsadó azt mondta, a vevő nem hiszi el, hogy 15 ember képes 15 kompetenciát elcipelni a hátán. Én azt válaszoltam, itt mindenbe bele kell fogni, hogy életben maradj. Miután ragaszkodott hozzá, egyet válasszunk ki összesen, az adatmentést mondtam. Tőle tanultuk meg, hogy brandet kell építeni! Ezzel a mondatával milliárdokat dugott a zsebünkbe! Ha nem tettük volna meg, nem tudtunk volna kitűnni a hatalmas versenyből.”
Az elkötelezett munkavállalókról
A Kürt call centerében diplomás emberek dolgoznak – már 20 éve is így volt. Ez sokak szerint őrültség, de Kürti egy konkrét történettel bizonyította, hogy megéri.
A Business Week egyszer megkereste őket ügyfélként, a call center pedig arra a kérdésre, hogy mennyi idő és mennyi pénz az adatmentés, azt válaszolta, 3 nap és 2000 forint. A megkeresést a vezetőséghez is továbbította, Kürti pedig azt mondta, hozzanak egy újságírót és egy fényképészt, mire kész lesz a riport, kész lesz az adatmentés is. Megjelent a cikk, akkor először írt magyar cégről ez a nagy múltú lap. Az egész oldalas anyag egyébként több mint 600 ezer dollár feletti értéket jelentett, amit nyilván nem tudtak volna kifizetni. Annak, hogy ezt elérték, az alapja az volt, hogy a call centerben is egy hozzáértő, értelmes, a cég iránt végtelenül elkötelezett és kreatív ember ült. Akkora reklámot hozott nekik, amit egyébként nem tudtak volna elérni.
A proaktív ügyfélszerzésről
A 2001-es terrortámadás után önként jelentkeztek, hogy segítenének az adatmentésben. A kis magyar cég marketingese megkereste a kinti magyar nagykövetséget, a felajánlás pedig addig vezetett, hogy végül az FBI-jal szerződtek le. Még a CNN is beszámolt róla, hogy „egy magyar cég megmenti Amerikát”. Kürtit ennek kapcsán meghívta látogatásra New York állam kormányzója, köszönő levetet kapott a város polgármesterétől, még az elnökkel is készült közös fotója. Az egész úgy kezdődött, hogy a marketingesük írt egy levelet a magyar követségnek, hogy segítenének. Erre a hullámra fel tudott ülni a vezető, óriási előnyt jelent úgy megjelenni egy amerikai piacon, hogy ilyen marketing van már a cég mögött.
„Ugrál mint pók a falon”
„Nagyon szerettem volna megnyerni az EY év üzletembere versenyét. Ehhez hat számban kell ehhez nyerni, az első, hogy hány embernek ad munkát a cég – a tavalyi nyertes 140.000 volt, nekünk volt akkor 60. De azért küzdöttem” – meséli Kürti Sándor. „Nem nyertem meg a nemzetközi versenyt, de a kiíró észrevette, hogy „ez a magyar ugrál, mint pók a falon”, és a következő évben megívtak a világ legjobb üzletemberét kiválasztó verseny az összesen 9 tagú zsűrijébe. A verseny kapcsán a zsűri kezébe adtak egy könyvet, amiben az összes jelölt részletesen leírja, hogy mitől lett sikeres. El tudnak képzelni ennél jobb olvasnivalót?”
Még egy fontos, életre szóló tanulságot hozott Kürti erről a versenyről. Az utolsó döntés előtt már csak két versenyző volt, egy indiai és egy dél afrikai, 4-4 szavazattal. Az utolsó szavazó épp az indiai zsűritag volt, mégsem az ő honfitársa nyert. „Ez számomra egy kulturális sokk volt. Az indiai zsűritag ugyanakkor megindokolta, miért a másikra – a szerinte jobbra szavazott. Elsírtam magam, pedig nem vagyok egy sírós fajta” – mondta Kürti.
