2013-ban a toborzási tevékenység több mint fele (53%) az interneten zajlott, ezen belül is elsősorban a közösségi médián keresztül. Várhatóan 2014-ben ez az arány tovább növekszik (61%-ra). Konkrétan tízből hét toborzó azt nyilatkozta, hogy használja a közösségi médiát a HR tevékenységek ellátásához, és tízből öt álláskereső szintén arról számolt be, hogy a közösségi médián keresztül is keres álláslehetőségeket. Továbbá az álláskeresők majdnem 30%-át már legalább egyszer megkereste egy toborzó a közösségi médián keresztül, és 9%-uk állásajánlatot is kapott - ez derül ki az Adecco a Milánói Katolikus Egyetemmel együttműködésben készült tanulmányából.
A várakozásokkal ellentétben a közösségi médián keresztüli álláskeresés már nem csak a magasan képzett és tapasztalt jelöltek kizárólagos előjoga; a kutatás kimutatta, hogy ma már a közösségi médián keresztül keresett profilok többsége nem vezető pozíciók betöltésére irányul. További fontos megállapítás, hogy az online kapcsolatépítés fontos szerepet játszik mind a toborzási, mind az álláskeresési tevékenységekben. A gazdagabb online kapcsolati hálóval rendelkező álláskeresők jobb eredményeket érnek el a toborzókkal való kapcsolatfelvételek és az állásajánlatok számát tekintve is. A magas státuszú online kapcsolati hálóval rendelkezők eredményesebbek a magas státuszú offline hálóval rendelkezőknél is.
A potenciális jelöltek profiljának megtekintésekor a toborzók felmérik a korábbi szakmai pályafutást. A szakmai elismerésekkel és eredményekkel kapcsolatos információk szintén fontosak, bár gyakran kimaradnak a profilból. A toborzók a jelöltek személyiségét is igyekeznek feltérképezni. Körülbelül egy harmaduk beismerte, hogy utasított már el jelöltet a profilján szereplő tartalom vagy képek miatt. Különös figyelmet szentelnek a posztolt megjegyzéseknek, különösképpen az egyetemi vagy munkahelyi szabályokat esetleg sértő tevékenységekhez kapcsolódóan. Ennek ellenére az álláskeresők túlnyomó többsége alábecsüli a személyes kapcsolatrendszerük szakmai jelentőségét. Általában azt mondják, hogy nem posztolnak szenzitív vagy kompromittáló képeket, ami jelzi, hogy gyakran nincsenek tudatában internetes kommunikációs döntéseik hatásának.
