A járműkatalógusok lapozgatása előtt egy cégnél azt kell mérlegelni, hogy a gépjárművek üzemeltetését flottakezelőre kívánja-e bízni a vállalat, vagy inkább belső erőforrással oldja meg. A flottakezelő bevonása ugyanakkor nem csak százas, ezres darabot számláló autópark mellett éri meg, hiszen szakértői segítséggel már 1-2 járműből álló flotta esetében is költségmegtakarítás érhető el. A flottakezelés kiszervezésének közismert előnyei, hogy a kívánt autóhoz kedvezőbb áron lehet hozzájutni, és az autópark menedzsmentje sem igényel belső humánkapacitást. Emellett a flottakezelő folyamatosan monitorozza a járművek viselkedését, mint például a fogyasztást, a károsanyag-kibocsátást, vagy a futásteljesítményt amelyek ismeretében tovább optimalizálható a járműpark működtetése.
A jól megválasztott finanszírozási forma csökkenti a kockázatokat
Flották esetében a jelenleg elérhető egyik legelőnyösebb finanszírozási forma a tartós bérlet. Ennek legfontosabb előnye, hogy ilyenkor a bérbevevő komplett szolgáltatási csomagot vesz igénybe a flottakezelőtől, amelynek része az autó is. „A tartós bérlettel csökkenthetők a flottakezelés kockázatai: a szerződés részeként a futamidő végi értékesítés, valamint az üzemeltetés kockázatai a bérbeadót terhelik, és nincs árfolyamkockázat sem” – ismerteti a konstrukció előnyeit Tekse Kálmán, az Arval ügyvezető igazgatója. „Ráadásul 2012 óta a bérbeadó visszaigényelheti az új autó ára utáni ÁFA-t. A bérleti költséget pedig a nettó ár alapján számolják ki, így a bérbevevő kedvezőbb áron juthat hozzá az autóhoz, és a havi bérleti költség után ők is visszaigényelhetik az általános forgalmi adót.”
Magyarországon hagyományosan erős a márkák iránti elköteleződés, és nagyon erősen tartja magát az a képzet is, miszerint költségtakarékosan csak turbódízel autókkal lehet közlekedni. Nincs ez másként a vállalati szektorban sem. „A legtöbb cégnél 4-5 évig vagy 100-160 ezer kilométerig használják a céges autókat, amely intervallumok figyelembe vételével, felhasználástól függően, sok esetben jobb választás lehet egy benzines vagy hibrid autó” – mondja Tekse Kálmán. „Többségében városi felhasználás mellett jó alternatívák lehetnek a teljesen elektromos meghajtású autók is, amelyekben 4 év vagy 100 ezer kilométer futás után mindössze a pollenszűrőt és a fékfolyadékot kell cserélni. Karbantartási igényük így akár 40 százalékkal alacsonyabb lehet, az üzemanyagköltség figyelembe vételével pedig akár 60 százalékkel is kedvezőbb lehet a fenntartásuk. Ráadásul a zöld rendszámmal különleges kedvezmények járnak, például a parkolásra vonatkozóan.”
A hazai cégeknél ugyancsak jellemző attitűd, hogy elsősorban a beszerzési árat tartják szem előtt, noha már középtávon sem biztos, hogy a kedvezőbb árú autó lesz az, ami valóban megéri. Ezt a TCO (Total Cost of Ownership), a teljes futamidőre vonatkozó költségmutató kiszámításával tudják megállapítani a szakemberek, amely alapján előfordulhat, hogy a futamidő végéig egy drágább autó lesz a takarékosabb. A típus melletti döntés előtt tisztázni kell az autó használatának céljait is, hiszen más autó való például terepre és megint más való városi személyszállításra. A nem funkciójának megfelelően használt járművet gyakrabban kell szervizezni és kedvezőtlenebb lesz az üzemanyag-fogyasztása.
„A szakértői tapasztalat jelentős segítség, hiszen számos olyan tényezőt térképezünk fel ügyfeleink számára, amelyek a jármű kiválasztása során nem mindig magától értetődők” – hívja fel a részletkérdésnek tűnő szempontok fontosságára a figyelmet Kovách Kristóf, az Arval értékesítési igazgatója. „Ilyen például az éves szervizlátogatások várható száma, a várható futásteljesítmény, illetve ebből következően a gumiabroncsok csereigénye. Javaslatot teszünk továbbá a felszereltség összeállítására is, hiszen sokszor érdemes többet áldozni extra biztonsági felszerelésekre, mint kényelmi extrákra.”
