Az összeállítás eredetileg a Piac&Profit legújabb számában jelent meg. A magazin emellett számos aktuális társadalmi és politikai kérdést feszeget pártatlanul, szókimondóan, miközben a vállalkozások számára is útmutatót ad a mindennapi boldoguláshoz. Vegye le a digitális könyvespolcról az exkluzív interjúkat és vállalkozói sikerrecepteket egyaránt tartalmazó lapot!
A pandémia okozta gazdasági válság idején különösen felértékelődtek a munkavállalók számára a béren kívüli juttatások, hogy ezek is kézzelfogható segítséget jelentsenek a mindennapi kiadásaik fedezésében.
SZÉP-kártya
Magyarországon a béren kívüli juttatás legnépszerűbb formája a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya), amely egymillió munkavállaló zsebében lapul. A kártyára a munkáltató idén újra összesen 450 ezer forintot utalhat kedvezményes adózással, a tavalyi emelt keretek megszűntek, ahogyan a juttatás szocho-mentessége is.
A munkavállalók kedvezménye, vagyis hogy tavaly tavasszal átmenetileg eltörölték a három alszámla – a szálláshely, a vendéglátás és a szabadidő – költési megkötöttségét, tovább él 2022. december 31-ig. A kártyabirtokos jelenleg szabadon, bármelyik alzsebből fizethet akár a szálláshelyért, akár a vendéglőben vagy éppen a színházjegyért.
Sőt! Egy tavaly év végi módosítással a kormányzat lehetővé tette azt is, hogy 2022. február 1. és május 31. között a SZÉP-kártyára kapott pénzből a munkavállalók élelmiszert vásároljanak. Jóllehet, a vendéglátás alszámlára legfeljebb évi 150 ezer forint utalható, de mivel a kártya alszámlái átjárhatóak, így akár a teljes keretet el lehet költeni a közértekben is, kivéve alkoholra, illetve dohányra.
Január 1-jétől a kártya egyes alszámláira béren kívüli juttatásként adható támogatás után a munkáltatónak 15 százalék szja-t és 13 százalék szochót kell fizetnie, azaz 28 százalék az adóteher. A szálláshely alszámlára legfeljebb évi 225 ezer forint, a vendéglátás alszámlára legfeljebb évi 150 ezer forint, a szabadidő alszámlára kormányrendelet szerinti szabadidő-eltöltésre, rekreációra, egészségmegőrzésre pedig legfeljebb évi 75 ezer forint adható ilyen áron. Persze dönthet úgy a vállalat, hogy többet ad, de a plafonösszeg feletti rész (alszámlánként) már egyes meghatározott juttatás, amelynek az adóterhe 33,04 százalék.
Nyugdíjcélú és az egészségre fordítandó pénztári juttatások
Ezek a juttatások jelentősen felértékelődtek a járvány hatására, így egyre több munkáltató építi be az önkéntes pénztárba fizetett támogatást a cafeteriakínálatába. Kétféle juttatási forma létezik: a tagdíj-hozzájárulás és a célzott támogatás. Előbbi bérként adózik, de fontos különbség, hogy a munkavállaló – csakúgy, mint az egyéni befizetései után – a céges hozzájárulás után is jogosult a 20 százalékos, akár évi 150 ezer forint adó-visszatérítésre.
A célzott szolgáltatásra fizetett támogatás viszont egyes meghatározott juttatás, ami a bérnél lényegesen kedvezőbben, 33,04 százalékkal adózik. Igaz, ezért bizonyos kötöttségeket kell, vállaljon a munkavállaló – például csak előre meghatározott célra fordíthatja a támogatást –, a magasabb költhető összeg viszont ezt ellensúlyozza. Jelenleg a legnépszerűbb támogatási célok, amelyeket az egészségpénztárakon keresztül finanszírozhatnak a pénztártagok, a magán-egészségügyi ellátás, az egészségbiztosítás, a gyógyszervásárlás, a lakáshitel-törlesztés vagy a tanévkezdési támogatás.
Utazáshoz kapcsolódó juttatások
A járvány kezdetén több cég, amely nem tudta megoldani az otthonról történő munkavégzést. igyekezett a munkatársainak minél biztonságosabbá tenni a bejutást és a munkahelyet. Ezek a juttatások, például a parkoló költségtérítés nélküli használatának kiterjesztése a munkavállalók magánautóira, hamar népszerűek lettek. A céges autó is sok vállalatnál népszerű.
A járvány ellenére a vállalatok és a munkavállalók körében továbbra is népszerű cafeteriaelem maradt az adómentesen adható céges autó, amelyet a legtöbb esetben a dolgozók magáncélra is használhatnak. Mivel az alkatrészhiány miatt továbbra is áremelkedés várható az autópiacon, a vállalati autó mint munkáltatói juttatás még inkább felértékelődik a dolgozók körében. Főleg úgy, hogy a munkaadói járulékokkal összevetve a céges autót terhelő adók és költségek is kedvezőbbek lehetnek.
A munkáltatónak cégautóadót kell fizetnie a céges tulajdonban lévő, belföldi hatósági nyilvántartásba vett, magyar rendszámú személygépkocsi után, de a magánszemély tulajdonában lévő olyan autó után is, amelyet üzleti célra használnak, és költséget – üzemanyagköltséget, javítási vagy karbantartási díjat – számolnak el utána. Ha a hazai hatósági nyilvántartásban nem szereplő, külföldi rendszámú autó után keletkezett céges költség, akkor az szintén adózik.
Idei újdonság, hogy adómentesen adható a magáncélra is használható kerékpár vagy elektromos kerékpár. Fontos kitétel, hogy a juttatással a kerékpár nem kerül a munkavállaló tulajdonába.
