A digitalizáció terjedésével figyelni kell a szabályokra

Dinamikusan fejlődik a digitális gazdaság alapját jelentő hazai IKT (információs és kommunikációs technológiák) szektor – derül ki a KSH frissen közzétett felméréséből. A további bővüléshez azonban a cégeknek meg kell felelniük a folyamatosan változó szabályozási környezetnek is – hívja fel a figyelmet az EY.

2019. április 23.

Piac&Profit

Látványos fejlődésen ment keresztül a hazai infokommunikációs szektor az elmúlt években. Az ágazatban működő vállalkozások értékesítésből származó nettó árbevétele évente átlagosan 5,7 százalékkal emelkedett 2013 és 2017 között, míg a vizsgált időszak végén elérte a közel 8 ezer milliárd forintot – mutat rá a KSH friss, a teljes szektor helyzetét bemutató jelentése.

A szektor beruházásai 2013 óta évente átlagosan 19 százalékkal emelkedtek. A dinamikus fejlődést az uniós források szélesebb körű felhasználása is segítette, ezért míg hét éve összesen 200 milliárd forint beruházási értéket mértek, addig 2017-re ez az összeg már 407 milliárd forintra bővült.

A vizsgált időszakban az ágazatban működő kis- és középvállalkozások száma is jelentős

A jogászok életét is felforgatja a technológia

A jogász szakmában (is) alapvető változásokat hoz a digitalizáció. Az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia vagy a blokklánc, néhány éven belül teljesen átalakítják majd a munkájukat – derült ki egy most közzétett kutatásból.

mértékben, közel 28 százalékkal emelkedett, így a kutatás kezdetekor mért, alig 27 ezerhez képest két éve már több mint 34 ezer vállalkozást számláltak. A növekedéshez a kedvezményes adózási konstrukciók nagy mértékben hozzájárultak – mutat rá az elemzés.

Az ágazat erőteljes növekedésének hatására egyre nagyobb mértékben alkalmaznak a cégek digitális technológiákat – mondta Zala Mihály, az EY technológiai tanácsadással foglalkozó vezetője. Az átalakulás fokozott figyelmet igényel a vállalatok részéről, ugyanis a szektor bővülésével párhuzamosan Európa szerte szigorodik a szabályozási környezet is.

Példaként említhető a hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó NIS direktíva bevezetése vagy a személyes adatok védelmére irányuló GDPR rendelet. Ezeknek az adatvédelmi szabályoknak és IT biztonsági követelményeknek a bevezetése sokszor nem megoldható házon belül, ezért szükségessé válhat külső szolgáltatók bevonása a folyamatokba – tette hozzá.

Véleményvezér