Amennyiben a kelet- és nyugat-európai országokat külön vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy a nyugat-európai országokban komolyabban veszik a szabályozást, itt a cégek 45%-a szerint érinti tevékenységét kiemelten a GDPR, míg a keleti piacokon mindössze 39% vélekedik hasonlóan.
Nyugaton leginkább a dán cégek (74%), Kelet-Európában pedig a lengyel (46%), a magyar (45%) és a horvát (42%) cégek tartják relevánsnak működésükre az új szabályozást.
A megkérdezett magyar cégek összességében inkább a terheit látják a GDPR-nak, 74%-uk több adminisztrációra,73% nagyobb bürokráciára és több adatkezeléssel kapcsolatos hatósági követelményre számít, ugyancsak 72%-uk viszont ezzel párhuzamosan nagyobb adatkezelési biztonságot is vár az új jogszabálytól.
A vállalatok fele (49%) gondolja úgy, hogy a GDPR miatt kiadásai nőni fognak, míg 30%-uk egyenesen a jelenlegi üzleti modelljét is veszélyben érzi.Dr. Papp Gyula, az EOS Magyarország Jogi és Compliance Igazgatója elmondta: „A GDPR természetesen a vállalati kintlévőség-kezelési folyamatokat is érinti. A megkérdezett cégek több mint fele (58%) nyilatkozta, hogy belső üzleti folyamatait is optimalizálja, átalakítja az új szabályozás hatására” – emelte ki a szakember.
Az EOS Csoport összesen 3400 céget kérdezett meg a GDPR-hoz kapcsolódóan Európa 17 országában, köztük Magyarországon is.
Péterfalvi Attila: itt az idő
Eljött a dátum, amiről idestova két éve beszélünk, mától élesben kell alkalmazni az uniós adatvédelmi rendelet, közismertebb nevén a GDPR szabályait. Az uniós szabályozás készen áll, a magyar jogalkotás azonban lemaradt a dátumról, ami okozhat némi zavart a hazai cégek körében. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke azonban óva int attól, hogy bárki erre hivatkozva megszegje adatkezelői kötelezettségeit.
