1. Tervek, tervek tervek
Az üzleti terv tulajdonképpen az „itiner” egy cég növekedéséhez. Tartalmaznia kell a cég vízióját, távlati céljait, de nem nélkülözheti az egyes területek pontosan kidolgozott stratégiai és taktikai fejlődési terveit sem. Nem elég, ha annyit tudunk, hogy mindent a legjobban akarunk csinálni, aztán majd meglátjuk.
A változás ma minden iparágban gyorsabb, mint valaha. Ahhoz, hogy elkerüljük a fenyegetéseket és ki tudjuk használni a lehetőségeket folyamatosan informálódnunk kell a saját iparágunkról mind globálisan, mind lokálisan. Legalább egy évre előre pontosan el kell terveznünk, hogy mi következik a marketing, a HR, az IT-fejlesztés és minden egyéb területen. Persze sokszor az egyéves tervek tarthatatlanok és főleg a növekedés időszakában sokszor szükség lehet ezeket sokkal gyakrabban is felülvizsgálni, hogy biztosítsuk, a terveink valóban a növekedést szolgálják.
2. A cash-flow kézben tartása
A készpénzhiány az egyik leggyakoribb ok, ami miatt cégek elbuknak. A cash-flow kézben tartásához érdemes létrehozni egy napra lebontott előrejelzést a kiadásokról – tanácsolják a Xerox szakértői. Ebbe vezessünk be minden tételt a közüzemi díjak esedékességétől a bérfizetésen át a takarító díjáig vagy a reprezentációs költségekig. Minél többféle bevétellel is kiadással rendelkezik a cég, annál gyakrabban kell majd frissíteni ezt az előrejelzést, de annál inkább megéri foglalkozni vele. Viszlát, váratlan fizetési kötelezettségek! Ha pedig abba az irigylésre méltó helyzetbe kerülünk, hogy készpénz többlet áll fent, a cash-flow terv abban is segít, hogy annak hol lesz a legjobb helye.
A cash-flow kézben tartása azért is nagyon fontos, mert sok esetben a növekvő eladás még növelheti is a készpénz igényt. Hogy biztos ne kerüljünk bajba:
- tárgyaljunk a beszállítóinkkal a lehető legjobb feltételekről
- vizsgáljuk felül a beszállítói kapcsolatainkat a költségek optimalizálása vagy a feltételek javítása érdekében
- foglalkozzunk aktívan a követeléseink behajtásával (például legyen meg az automatizmus, hogy mit kezdünk a lejárt számlákkal). A követeléskezelés nem szégyen, hanem szükséglet.
- próbáljunk meg ösztönzőket bevezetni a rendszerbe, amelyeknek köszönhetően a vevőink érdekeltek lesznek az azonnali fizetésben
- fontoljuk meg, hogy bevezessük a bankkártyás fizetés lehetőségét
3. Az árak felülvizsgálata
Biztos, hogy optimális az ár amit kínálunk és profit amit elérünk? Ha növekedésben gondolkodunk, nem elég, ha éppen csak kijövünk. Gondoljuk át alaposan – és szigorúan -, hogy milyen előnyöket kínál a mi termékünk vagy szolgáltatásunk a versenytársakéhoz képest. Minél több vagy különlegesebb előnyt tudunk összegyűjteni, annál többet ér a termékünk. Ahhoz azonban, hogy bukjunk hatalmasat, muszáj őszintének lennünk! Mindenkinek van versenytársa és senki sem mindenben a legjobb. Ha azt hisszük, hogy ránk ez nem igaz, nézzünk körül újra a piacunkon. Bizonyosodjunk meg arról is, hogy az áraink illeszkednek a piaci viszonyokhoz és támogatják a növekedési terveinket is.
4. Hatékonyságnövelés
Minél tovább fenntartjuk a növekedést, annál nagyobb hatékonysággal kell majd termelnünk! A folyamatainkon tehát állandóan javítanunk kell, ha nem akarjuk, hogy a verkli maga alá temessen, vagy kapacitáshiány miatt ne tudjunk újabb megrendeléseket elvállalni. A termelékenység javításába való befektetés pedig akár tréningről, akár egy új berendezésről vagy épp egy jó piackutatásról van szó általában azonnal mérhető a haszonban.
- bővítésre szorulhatnak az értékesítési és elosztási csatornák
- újabb és újabb partnerek bevonása válhat szükségessé. Őket fel kell kutatnunk, megismernünk mielőtt megállapodnánk.
- szükség lehet újabb munkaerőre, de a növekedés a meglévő munkavállalók képzését vagy feladatainak átstrukturálását is megkövetelheti
- szükség lehet nagyobb telephelyre vagy irodára, esetleg jobb infrastruktúrára
- mindenképpen dolgozni kell a cég belső kommunikációján, hiszen minden folyamatosan változik
Bármilyen rózsásnak tűnik is a jövő, ne éljünk álomvilágban! Elképzelhető, hogy az élet nem támasztja majd alá az üzleti tervünkben foglaltakat. A célok felállításakor ezért mindenképpen szenteljünk némi figyelmet az előre nem látható hatásokra való felkészülésnek. Azonosítsuk a legsúlyosabb fenyegetéseket és rizikókat és találjuk ki, hogy hogyan fogjuk figyelni ezek esetleges bekövetkezését. Alakítsunk ki egy „vészjelző rendszert”! Sokkal nagyobb esélyünk van ugyanis fenntartani a sikert, ha még azelőtt szembesülünk vele, hogy valami nem a várakozásaink szerint alakul, mielőtt ténylegesen válságba kerülnénk.
