Shaun Buck sorozatvállalkozó több, mint 14 év tapasztalattal. Az Entrepreneur oldalán megosztotta a három legfontosabb leckét, amit a saját kárán megtanult.
Első lecke: nem minden a pénzről szól!
Buck egy időben leginkább más cégekbe való befektetés lehetőségét kereste. Így 2004-ben megvásárolt egy franchise-t, ami segített az éttermeknek, bároknak a standolásban, a leltározásban. A rendszer segítségével követhető, hogy mit dobnak ki, mikor megy ki egy-egy ital pluszban, hol csúszik be akár konkrét lopás a rendszerbe. Ez remek befektetésnek, remek üzleti lehetőségnek hangzott, szinte éreztem a nyereség ízét a számban – mondja a vállalkozó. De valójában őt magát kevéssé érdekelte az alkoholos italok piaca. Ennek ellenére jelentős összeget fektetett a cégbe kizárólag azért, mert nagy nyereséget remélt tőle. Nemsokára rájött, hogy súlyos hibát követett el. Küzdött a napi minimális munka elvégzésével, hogy a legalapvetőbb üzleti funkciókat fenn tudja tartani, hat hónap után be kellett látnia, hogy utálja, amit csinál, és kényszeredetten küzd. Eladta a céget, befektetését szinte alig kapta vissza.
Megtanulta, hogy egy üzlet indításakor nem csupán a pénz a fontos. Ez önmagában nagyon kevés motiváció ahhoz, hogy sikerre vigyünk egy üzletet.
Második lecke: Ha növekedni akarunk, másokra van szükségünk
Jelenlegi cége épp a hipernövekedési szakaszban van. (Hogy hogyan lehet elérni az áttörést és mi az a grow hacking, arról itt olvashat részletesen.) Mint, vállalkozó, szeretne részt venni minden folyamatban, ami az üzlettel kapcsolatos. De van az a méret, ahol ez már egyszerűen nem lehetséges. Annak ellenére, hogy hosszabb ideig vágyott arra, hogy a csapatban maradjon aktívan, világos utasításokkal átadta a munka egy részét a tehetséges munkatársainak.
Ha jelentős növekedést szeretnénk elérni, hosszútávon nem működhet a mikromenedzselés. Az ötlet, hogy bizonyos dolgokban átadjuk a stafétát, nem új, de még ő sem gondolta, hogy ennyire nehéz lesz. A nehézséget, tapasztalatai szerint elsősorban az okozta, hogy „B” játékost alkalmazott, „A” helyett. Ez annyit jelent, hogy nem delegálta a feladatot egy főnek egészébe,n hanem csak helyettest bízott meg, akinek nem adott át mindent. Ennek oka, hogy úgy érezte, senki nm tudja annyira jól elvégezni az adott feladatot, mint ő. És ez a gondolkodási folyamat sok vállalkozóra jellemző. Egy jó „A” játékos lehet jobb is, mint ő, és ez lehet a siker kulcsa.
Ha az elhatározás megvan, a következő lépés, hogy úgy delegáljunk, hogy a feladatok ne jussanak bumerángként vissza hozzánk.
Harmadik lecke: A hűséges ügyfelek mindent könnyebbé tesznek
A vállalatok többsége az új ügyfelekre összpontosítja minden figyelmét és marketing kapacitását és nem költenek szinte semmit arra, hogy megtartsák a meglévő ügyfeleiket. Buck a második vállalkozásában jött rá, hogy erősen kell fókuszálni a hűséges ügyfelek megtartásra is. Könnyebben növekszik a vállalkozás, ha a meglévő ügyfelekre is legalább akkora hangsúlyt helyez, mint az újak toborzására. Egy megszerzett, és tegyük hozzá, elégedett, ügyfélnek sokkal könnyebb új szolgáltatást értékesíteni, sokkal hamarabb (sőt, akár gyakrabban) vásárol tőlünk újra, mint egy még bizonytalan vevő, aki nem ismeri a termékeinket, nincs saját tapasztalat a vállalkozásunkról. (Hogy pontosan kikre érdemes figyelnie a profit növelése szempontjából, arról itt olvashat.)
A fenti gondolatok egyike sem agysebészet, de olyasmik, amiket a vállalkozók többsége a saját bőrén, kínkeservesen tanult meg. Vállalkozóként szinte mindenki ugyanazokat a hibákat követi el az elején. Ha fenti három leckét jól eszünkbe véssük, egy kis elvesztegetett időtől és fájdalomtól kímélhetjük meg magunkat.
