A 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus pályázati forrásainak elosztását alapvetően két tényező határozza meg: egyrészt a Magyarország által vállalt célok (a foglalkoztatottság, a K+F kiadások, a megújuló energiaforrások használatának növelése), másfelől az a tény, hogy a pályázati rendszer utolsó ciklusához érkeztünk. Az előző ciklushoz képest ezért sokkal koncentráltabb, hatékonyabb és a megvalósuló projektek eredményességének visszamérésére hangsúlyt fektető támogatási rendszert kell a tagállamoknak működtetniük.

Az új ciklus nyertesei a kkv-k

„A Magyarországgal kötött Partnerségi Megállapodás a visszatérítendő forrásokat jelöli meg a vállalkozásfejlesztés fő eszközeként, így ebben a ciklusban jelentősen megnő ezek nagysága és előfordulása a pályázati rendszerben, és a támogatást és hitelt együttesen tartalmazó, úgynevezett kombinált hitelek lesznek a kkv számára leginkább elérhetőek” – hívta fel a figyelmet Kovács Viktor Zoltán, a K&H Kkv marketing-főosztály vezetője.

„A múlt héten bejelentett pályázatok azonban még vissza nem térítendő támogatást nyújtanak. (Itt olvashat róluk bővebben.) A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében június 22-től elérhető, a piaci megjelenést célzó pályázat 50 százalékos, míg a szektor számára legfontosabb, július 9-től elérhető, kapacitásbővítésre vonatkozó pályázat 35–50 százalékos pályázati intenzitás mellett vehető majd igénybe" – tette hozzá a szakember.

Kiemelt területek

• A budapesti és Pest megyei cégek számára elérhető támogatási forrás a következő öt év alatt nem éri el a 300 milliárd forintot, amelyből kkv-fejlesztésre alig 24 milliárd jut. Ez tehát egy 5 milliárdos átlag forráskeretet nézve évi egy pályázati felhívást jelenthet, azt is visszatérítendő forrás formájában. A vidéki kkv-k számára elérhető források nagysága tehát továbbra is összehasonlíthatatlanul nagyobb.
• A gazdaságfejlesztési felhívásokat gyűjtő GINOP mára nevében is utal arra, hogy a korábbi évekhez képest lényegesen nagyobb hangsúlyt kap az innováció, ami visszaköszön a források megosztásában is: a 3000 milliárdnyi forrás csaknem 20 százaléka K+F célra lesz hasznosítva.
• A tipikus kkv-fejlesztési pályázatok, mint az eszközbeszerzés és a telephelyfejlesztés esetében a vissza nem térítendő támogatások kifejezetten a termelő-gyártó tevékenységet végző, illetve a beszállító cégekre összpontosulnak.
• Külön prioritást élvez az IKT szektor, valamint az exportképes, azaz jelenleg is exportáló vagy export potenciált hordozó kkv-k támogatása.
• A szabad vállalkozási zónákban a fejlesztéseket munkahelyteremtéshez kötik, ezért ehhez szektortól függetlenül biztosítanak vissza nem térítendő támogatásokat.
• A kereskedő cégek csak energetikai és nagyon speciális fejlesztésekhez kaphatnak támogatást.

Finanszírozási szempontból több könnyebbséget is hoz az új rendszer: az eddigi időarányos forráslehívás helyett ún. „orrnehéz” támogatási lehívás valósul meg, mivel a gördülő előleg az egyszeri maximálisan 30 százalékos előleglehívással szemben többszöri lehívást biztosít. Két lezárt üzleti év és köztartozásmentes státusz esetén pedig biztosítékmentesség alkalmazható. Ezzel együtt jelentősen átalakul a pályázatok banki finanszírozása is, és az eddigi támogatás megelőlegező konstrukciók helyett inkább az önrész finanszírozása lesz hangsúlyos. „Mindezekkel a változásokkal együtt a jelenlegi ciklus nagy nyertesei a hazai kis- és középvállalkozások lehetnek, mivel a pályázati források döntő többsége közvetve vagy közvetlenül a kkv-k helyzetének támogatását szolgálja” – mondta el Kovács Viktor Zoltán.