Az MNB a saját ügyfélszolgálatán keresztül is érzékelte, hogy egyre nagyobb a baj. Az elmúlt egy évben – 2023. július 1. és 2024. június 30. között – 19 ügyfélpanasz érkezett be ilyen csalások miatt. A személyi kölcsönnel elkövetett visszaélések átlagos kára mintegy 4 millió forint volt. Egyetlen esetben folyószámlahitelt vettek fel így, a kár itt 300 ezer forint volt. Arról az MNB-nek nincsenek adatai, hogyan rendeződött az ügyfelek kára, az ügyek egy része vélhetően különböző jogorvoslati fórumokon folytatódott.
Augusztustól nagyobb lesz a biztonság
A digitális banki csatornák biztonságosabbá tétele az egyik legnagyobb feladat most az egész pénzügyi világban. Magyarországon is folyamatosan jönnek a változások. Augusztustól egyszerűbbé válik például a csalásra használt bankszámlák zárolása. Az eljárás folyamata azzal veszi kezdetét, hogy a csalás észlelését követően az ügyfél vagy a nyomozó hatóság – a már továbbított pénzösszegek felfüggesztése érdekében – értesíti az ügyfél bankszámláját vezető szolgáltatót. Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője szerint ebben tehát kulcsfontosságú, hogy a károsult a csalás felismerését követően haladéktalanul értesítse erről a bankját, hiszen ekkor van a legnagyobb esély a pénz teljes vagy legalább részleges visszaszerzésére.
Ezt követően a számlavezető tájékoztatja annak a pénzforgalmi szolgáltatóját, akinek a károsult átutalta a pénzt. Az értesítésben szerepelnie kell a fizető fél nevének, számlaszámának, a fizetési művelet kedvezményezettjének nevének, számlaszámának, a fizetési művelet pénznemének, összegének és időpontjának. Ezzel párhuzamosan a pénzforgalmi szolgáltatók bejelentést tesznek a NAV-nál működő pénzügyi információs egységnek, valamint adott esetben a számlákat is felfüggesztik.
