Nem csak egyszeri fellángolás?
"Bár nyilván inkább jövőre, a tizedik, azaz jubileumi Internethajón kellene majd örvendeznünk, én a magam részéről már most is ünnepelek - kezdte köszöntőjét Diósy Tamás, az eWorld ügyvezető igazgatója. - Úgy látom ugyanis, hogy idén elindult egy pozitív változás a magyar digitális világban, amelynek van kormányzati támogatottsága is, így bízhatunk abban, hogy nem csak egyszeri fellángolásról van szó.
Diósy szavait az Internethajót megnyitó plenáris előadásokban többen is alátámasztották. Pintér Róbert, az ITTK tudományos stratégiai igazgatója a közelmúltban megjelent Kék Notesz kapcsán elmondta, mindenképpen biztató, hogy ma már gyakorlatilag minden internetező szélessávú kapcsolatot használ. Pintér szerint szintén pozitívum, hogy csökkentek az internet-előfizetések árai, és hogy nagyobb a felhasználói aktivitás. A Kék Notesz szerkesztője azonban hozzátette: valamelyest árnyalja a képet, hogy az internet-penetráció hazánkban átlagosnak mondható (40-45%), ráadásul az e-befogadás is gyerekcipőben jár még. A közeljövőben azonban összességében ő is pozitív változásokat vár. (Az e-befogadás prioritás is a fejlesztési tervekben: fejlesztésére a következő években 450 milliárd uniós forrás vár. - szerk.)
Pintér reményeit alátámasztotta Baja Ferenc kormánybiztos beszámolója is. Az MSZP-s politikus az Elektronikus közszolgáltatások helyzete című előadásában elmondta: kormányzati döntés született arról, hogy új strukturális alapokon foglalkoznak ezentúl a témával. A sikeresség érdekében ugyanis véleménye szerint koncentrálni kell a döntési mechanizmusokat, amihez szükség van egy politikailag felhatalmazott vezetőre. Baja hozzátette: a stratégiai paradigmaváltás jegyében létrejöhet egy Központi Elektronikus Szolgáltató rendszer, természetesen a kormányzati támogatás és a civil kezdeményezések összefogásával. Távlati tervként egy személyes ügyfélkapu vízióját vázolta, amin keresztül 2010-ben már mindenki létrehozhatja a maga digitális énjét.
A fentiekhez képest átlagos vagy valamivel átlag alatti teljesítményt mutatott fel az ország több területen. Például elindult jó néhány akcióterv kidolgozása, de végre is kellene hajtani azokat. Bár örömteli, hogy a szélessáv aránya ilyen magas az összes kapcsolaton belül, de egyrészt nem fér hozzá mindenki a szélessávhoz, másrészt az átlagos csatlakozási sebesség változatlanul elmarad a nyugati átlagtól. Fejleszteni kell az e-kormányzat terén is, mert kezdünk lemaradni az európai átlagtól.
Interaktív, személyre szabott, a közigazgatás részéről értékhozzáadott szolgáltatásokra van szükség, amihez a folyamatok modernizációján túl kell a politika támogatása, helyi szinten is - egyelőre az önkormányzatok túlnyomó többsége rendeletben zárja ki az elektronikus szolgáltatások igénybevételét.
Végül, számos területen gyors felzárkózásra van szükség, nincs idő késlekedésre. 2008 az eBefogadás éve, több millió embernek kell segíteni abban, hogy számítógép és internet használóvá váljon - ez nem egyszerűen életminőségi kérdés, vagy a csupán a kikapcsolódást célozza.
Az informálódás, az elektronikus szolgáltatások igénybevétele, az olcsó kétoldalú kommunikáció mind a versenyképességet is szolgálja, miközben szoros összefüggésben van a foglalkoztatás kérdésével. Ehhez azonban a motiváció megteremtésén túl minden településen biztosítani kell a szélessávú infrastruktúrát, miközben az információs írástudás javítása érdekében programok indulnak. Ennek eléréséhez egyelőre hiányoztak a források, a várható politikai változásokkal javítani kell a terület szervezeti beágyazottságán is.
Az internetadó ötletét elnézve pedig komolyat kell előrelépni a politikai tudatosság terén.
Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke a jövő előtt a jelenre koncentrált. Ahogy kifejtette, évek óta egyre jobban nyílik az olló a fogyasztói árindex és a távközlési árindex között, ami az alapját jelenti egy tervezhető digitális jövőnek. A bizakodását számadatokkal is alátámasztotta: eszerint Magyarország a nemzetközi összehasonlításban egyelőre a huszonhatodik a száz főre jutó szélessáv tekintetében - ám a régióban vezető szerepet tölt be.
A Magyar Telekom igazgatója, Vasváriné Menyhárt Éva szintén számadatok segítségével illusztrálta a hazai helyzetet, eszerint az ADSL-lefedettség 94 százalékos, a második helyen a kábeltévé áll (86%), a harmadik pedig a mobil szélessáv (54%). Verseny van tehát, és lesz a jövőben, amin a felhasználók csak nyerhetnek.
Kormánybeavatkozás
Dr. Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója a korábban elhangzott optimista gondolatokat kiegészítve gazdaságélénkítési és versenyképességi szempontokat is említett. Ahogy előadásában elmondta, ahhoz, hogy Magyarországon valóban gyökeres változások álljanak be, a kormánynak több strukturális ponton, így az e-adminisztráció terén is be kell avatkozni. Véleménye szerint ugyanis a versenyképesség megőrzésének érdekében meg kell változtatni a ma még néha kissé nehézkesnek tűnő, és sok szempontból nem korszerű rendszert. (Az e-okirat fejlődése enélkül is megy... - szerk.) Amennyiben ezen a téren is előrelépések történnek (márpedig Baja Ferenc szavai erre utaltak), akkor annak akár már az egészen közeli jövőben pozitív hozadékai lesznek. Paál hozzátette: mindehhez a szakma és a civilek együttműködése is szükségszerű, végül pedig az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) első alelnökeként átadta a kormánybiztosnak a kamara elektronikus közigazgatásáról szóló állásfoglalását.
A plenáris előadások után az internethajó két termében folytatódtak a viták.
Profi és amatőr
A Pest teremben elsőként "A magyar kultúra az interneten" címmel hallgathattak meg hozzászólásokat az érdeklődők. Abban minden előadó egyetértett, hogy a jelenlegi használat még gyerekcipőben jár - az eltérések a továbblépési lehetőségekben mutatkoztak. Márta István, az Új Színház igazgatója például kifejtette, hogy ő jelenleg is használja a világhálót: a színházban a színészek tarthatják a kapcsolatot a nézőkkel, akik többek között jegyet rendelhetnek, életrajzokat böngészhetnek, az archívumban kutathatnak. Hozzátette: természetesen ez az állapot is messze van még az ideálistól - ám hogy mit is jelent pontosan az ideális, azt nehéz meghatározni, hiszen szinte naponta születnek újabb, gyakran már az interaktivitást is felhasználó művészeti alkalmazások. Ez utóbbihoz kapcsolódott Z. Karvalics László, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője, aki kifejtette: nehéz ma már meghatározni, hol húzódik a profi és az amatőr, az előadó és a néző közötti határ.
Z. Karvalics utalt arra is, hogy a rögzült struktúrák gyakran ellenállnak az újdonságoknak, hiszen azzal saját létük is veszélybe kerülne, ráadásul a hagyományos, gyakran nivelláló beállítódást is felülírhatja egy-egy, a mai kategóriákkal nehezen definiálható újdonság. Veszelovszki Zsolt, a port.hu alapítója felvázolt egy esetleges továbblépési lehetőséget. Bár honlapjukat jelenleg jobbára adathalmazként jellemezte, úgy vélte, az adatbázis vizuális bővítésében még rengeteg olyan aspektus van, amelynek jelentőségét ma még talán meg sem tudjuk érteni.
web2: Marketing és infrastruktúra
A következő vita korunk talán legtöbbet használt fogalmát, a web2-t vizsgálta. Szigetvári József, az IDG lapigazgatója felvezetőjében utalt arra, hogy már a fogalom meghatározása is problémákba ütközik. Szutor Ferenc, az Adverticum kereskedelmi igazgatója szerint a web2 valójában csak egy marketingfogalom arra az infrastruktúrára, amit mindenki használ. Bár a mindennapi életben leginkább a világháló közösségépítő és -alakító újdonságaira használjuk, a megközelítése mégis problémás - elsősorban a közösséghez kapcsolódó online marketing miatt. (A cégek azért egyre inkább kihasználják a 2.0-as lehetőségeit és nem kevés befektető is készül erre a szegmensre. - a szerk.) A felvezetők után élénk vita alakult ki arról, hogy mennyire tekinthető egyáltalán jogszerűnek az éppen a felhasználó igényei szerint alakuló reklámstratégia, illetve, hogy a web2 "klasszikus" formái, a fórum és a blog népszerűsége vajon miért csökken az utóbbi időben. A beszélgetés konklúziójaként elhangzott: lassan felnő egy olyan generáció, amelyik egészen fiatalon találkozott már az internettel, és életének szerves része a világháló - a legnagyobb feladat most erre a kihívásra felkészülnie az összes, az internettel szoros vagy érintőleges kapcsolatban lévő cégnek, vállalkozásnak.
Elhalt programok
Az utolsó kerekasztal-beszélgetés a magyarországi Teleház-mozgalmat mutatta be. Ahogy Fejes István, a Magyar Teleház Szövetség elnöke elmondta, a Teleház a közösségi hozzáférésekről szóló közbeszédben amolyan branddé vált, sőt, gyakran egyfajta viszonyítási pont is, amikor a hálózati kommunikáció legújabb fajtáiról esik szó. Jelenleg körülbelül 450 Teleház működik szerte az országban - ám ez a szám belátható időn belül megsokszorozódhat. Halmai Gáborné, szocialista politikus ugyanis elmondta: korábban is voltak kezdeményezések a kistelepülések világhálóra kapcsolására, ám ezek rendre elhaltak. Most viszont a kormányzati segítség uniós forrásokkal is kiegészül, s így már reálisnak tűnik egy működőképes hálózat kiépítése. Halmainé hozzátette, hogy a kiépítés azonban csak az első lépés, ugyanis a fenntartás jelenti az igazi financiális problémát. A program sikerességéhez szerinte elengedhetetlen, hogy a koordináció minden szinten (azaz a kistelepüléseken és a döntéshozó szerveknél) hatékonyan működjön - és ő erre pillanatnyilag lát is garanciát.
Kulcsot mindenkinek
A Buda teremben az első program az informatikai és kormányzati felelősséggel foglalkozott - és egyben az Országgyűlés Informatikai Albizottságának kihelyezett, nyilvános ülése is volt. A megbeszélés elején bejelentették, hogy a mai házbizottsági döntés alapján megalakult az e-Befogadásügyi eseti bizottság a magyarországi digitális szakadék csökkentésért.
A kibontakozó vitában a Fidesz képviselője, Nyitrai Zsolt élesen bírálta a kormány információs és telekommunikációs politikáját: szerinte koncepciónélküli a program, amelyből teljesen hiányzik a szakmai előkészítés. Kijelentette, hogy pártja elkötelezett az e-befogadás ügye mellett (ahogy ő fogalmazott: az erős változatban érdekeltek), de hangzatos akciókban, amennyiben a kezdeményezés csak erre szorítkozik, nem vesznek részt. Molnár Béla (KDNP) szerint a digitális szakadék csökkentése a rendelkezésre álló jó szakemberek és vállalkozások, a civilek áldásos tevékenysége és az egységes politikai akarat együttes függvénye.
Márfai Péter, a bizottság szocialista elnöke az elhangzottakhoz hozzátette: reméli, hogy a már megalakult "e-Befogadásügyi eseti bizottság a magyarországi digitális szakadék csökkentésért" meg fogja kapni a civil és szakmai csoportok támogatását is. Az MDF képviselője, Pettkó András itt jelentette be, hogy jövő héten kerül az Országgyűlés elé indítványa, amely az ügyfélkapu-kulcsok széles körű kiosztásáról szól - azaz a kulcsot ezentúl nem csak közvetlen kérésre kapná meg az ügyfél, hanem mindenfajta ügyintézés során felajánlják neki.
Elkeserítő uniós pozíció
A következő program a Kék Noteszról helyzetjelentését elemezte, gyakorlati alapon, az érintett szakemberek közreműködésével. Kitértek a számadatok javulására, a kormányzati politikai irányítás szerepvállalására, az információs társadalom élénkítésére, és az e-gazdaság fejlődési dinamikájára, a nap során több fórumon is részletesen tárgyalt e-közigazgatás ügyére, a digitális kultúrára, illetve oktatási kérdésekre is. Eszes Gábor, a Gazdasági Minisztérium korábbi tanácsadója ugyanakkor megmozgatta az állóvizet azzal a kijelentésével, miszerint becsapjuk magunkat a fejlődési statisztikák és a működő infrastruktúra-adatok kapcsán. Véleménye szerint ugyanis bár a változások valósak, ám a kiindulási ponthoz képest javult csak jelentősen a helyzet - összességében még mindig elkeserítőek a számadatok az uniós országokhoz képest.
Z. Karvalics László, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője hasonlóan józanító véleményt fogalmazott meg a "szélessáv-eufória" enyhítésére. Még pesszimistábban ítélte meg a helyzetet Vaspál Vilmos, a Freesoft elnöke: szerinte a politika nem tud mit kezdeni az informatikával, az információs társadalom kormányzati irányítása máig nem valósult meg.
