Kintről

A telefon minden eddigi formát, tradíciót, megszokottat felrúg, ebből adódóan az új dolgokra nyitott embereknek ajánlott leginkább. A legszembetűnőbb a készülék mérete, s a 81 gramm súlyt nyomó kis ékszer kézbevételével nem volt szerkesztőségünkben olyan munkatárs, akinek nem dobogtatta volna meg a szívét a V70-es. A szépen kidolgozott, letisztult formák, fémes, ám ugyanakkor mégsem hideg jelleg igazán szép külsőt kölcsönöznek a telefonnak. Az extravaganzia netovábbja, hogy a billentyűzetet takaró előlap nem felfele nyílik, nem is lefele kell húzni és még a régebbi márkatársaknál látott szétnyitás sem működik: a hívások fogadásához, vagy egyszerűen a használathoz azt jobbra vagy balra el kell forgatni.
Az új Motorola kijelzője sem a megszokott: fekete alapon fehér karakterek jelennek meg a kicsiny méretű kijelzőn, mely – a billentyűzettel együtt – ízléses kék megvilágításban pompázik.

A billentyűzet kellően kemény, ám a gombok méretét illetően a telefon igencsak a célcsoportként kitűzött felsőbb réteg finom ujjaira specializálódott, vastagabb ujjú és műkörmös felhasználóknak okozhat gondot az ezüst billentyűk apró mérete. Az üzenetírásnál használható karakterek magán a készülék házán helyezkednek el, ezek sötétben is jól látszanak, mivel a billentyűzet háttérvilágítása tulajdonképpen a kicsit átlátszó háznak ad fényt. Oldalt találhatjuk a hangerőszabályzó gombot, mely szintén az eddigi tradíciókat megtörve egy gombra redukálódott, melynek rövid megnyomásával fel-, hosszanti megnyomásával lefelé szabályozhatjuk a mikrofon hangerejét. A hagyományos 1,2,3,4,5,6,7,8,9,*,0,# billentyűk felett találhatjuk a piros-zöld gombokat, melyek természetesen a hívások kezdeményezésére, illetve befejezésére hivatottak. Középen a tallózást elősegítő fel-le gombok találhatók, felettük pedig a kijelző ízléses ezüst peremén a kiválaszt, menü és a vissza gombok lelhetők fel.

Bentről

A készülék tudását tekintve egy kicsit visszalépésnek tekinthető, bátran kijelenthető: a V70-es esetében elsősorban a designt kell megfizetnünk. A menü felépítése a Motorola V66-hoz hasonló, egyszerre három menüpontot látunk, melyeket kívánság szerint animálva is görgethetünk. A szolgáltatások között az 500 neves telefonkönyv mellett olyan szolgáltatások sorakoznak, mint az SMS, hanghívás, számológép, naptárfunkció, class 8 GPRS, WAP 1.1, három játék, említésre méltó újítást aligha találunk a szolgáltatásokat tallózva. A menüt – az elődökhöz hasonlóan – teljes mértékben testre szabhatjuk, magunk határozhatjuk meg a menüpontok sorrendjét, megjelenését a kijelzőn, ez igazán hasznos. Természetesen beállíthatjuk a kijelzőn megjelenő karakterek méretét és a kijelző kontrasztját is. Gyorsmenük beállítására is van lehetőségünk, valamint a kijelző ezüst peremén lévő jobb- és baloldali funkciógombokhoz alapállapotbeli funkciót is rendelhetünk. Ide célszerű a telefonkönyv gyors elérését és az SMS írást, vagy a naptárfunkciót rendelnünk. 32 csengőhang közül választhatjuk ki a nekünk megfelelőt, külön rendelhetünk az SMS-ekhez, hívásokhoz hangeffekteket.

Használat

A telefon a hétköznapi használat során jól vizsgázott, ám a Motorola telefonok felhasználóbarátságtalansága még itt-ott visszaköszön a menüben. Egyes menüpontok nevei nagyon csúnyán vannak lerövidítve, egyes funkciók elérése nem egyértelmű, úgyhogy a szoftvermérnököknek van még mit fejleszteniük. Kellemes, hogy a telefont akármilyen bonyolultnak tűnik első látásra, de könnyen ki tudjuk nyitni egy kézzel! A készülékhez járó 500 mAh-s akkumulátor közepes használattal (napi 20-30 perc beszéd, 5-6 SMS) három napig megy. Sajnos hívócsoportok nincsenek a telefonkönyvben, és a 10 SMS tárolásának lehetősége is alulméretezettnek tűnik. Bluetooth kábel nélküli adatátvitel és infra sincs a telefonban, egyedül a GPRS az, amiért szolgáltatásaival talán még tud helyet szorítani a V70-es magának a mobilpiacon. A másik ok a vásárlásra a megnyerő design lehet, mely mögé azért több minden is belefért volna.