Peter Scharr, német adatvédelmi biztos vezetésével vizsgálják a Google, a Yahoo!, a Microsoft és más cégek adatkezelési elveit - írja az isite.hu. Bár Scharr elismeri, hogy nem minden esetben azonosítható a felhasználó személye az IP-cím alapján (például kávézók, könyvtárak, egyetemek esetében), de általában mégis megteremthető ez a közvetlen kapcsolat. Ekkor viszont már személyes adatnak számít az uniós gyakorlatban, amit nem lehet a felhasználó beleegyezése nélkül tárolni.
A Google, amelynek több szolgáltatása is használja az IP-ket (felhasználók nyelvének meghatározására stb.), korábban már tett néhány engedményt az adatvédelem érdekében: lerövidítette a 18 hónapos tárolást, továbbá az utolsó két számjegyüket elrejti, ami szerinte megakadályozza a beazonosíthatóságukat.
Ám, ha mégis Scharréknak lesz igaza, akkor a Google hirdetési szolgáltatása is összeomolhat: a payperclick (kattintások után fizető) rendszer éppen az IP-címek nyilvántartásával szűri a csalásokat, illetve állapítja meg a bevételt. (Évek óta növekszik azon online csalások száma, amelyek a keresőkben megjelenő, szöveges hirdetésekben elhelyezett kattintásonkénti költségre épülő marketing kampányokat célozzák.)
Egy másik adatvédelemmel foglalkozó szakember szerint inkább csak az baj, hogy az egyes cégek adatkezelési politikája nincs jól láthatóan feltüntetve az oldalaikon, vagy ha mégis, megfogalmazásuk az átlagember számára érthetetlen. (Tavaly minden eddiginél tökéletesebb ál-honlapok és valódinak tűnő e-mailek révén próbálták az adathalászok megszerezni személyes, banki adatainkat, illetve vásárlásra bírni bennüket, átlagos felhasználókat.)
