A világ legnagyobb szoftvergyártóit tömörítő Business Software Alliance (BSA) honlapján olvasható közlemény szerint az érdekvédelmi szervezet három tagja képviseletében története eddigi legnagyobb összegű egyezségét kötötte meg illegális szoftverhasználat ügyében. A közlemény szerint a japán fél - amely sajátos módon egy szoftvereket tervező és gyártó cég - összesen 437,34 millió jen, azaz 5,7 millió amerikai dollárt fizet kártérítésképpen és a licencdíjak rendezése érdekében. (Szoftver segítségével 305 millió forintos csalást követtek el tavasszal Magyarországon.)
A BSA egy hozzá beérkezett bejelentés alapján kezdett el vizsgálódni az ügyben. A szervezet illetékesei a szoftverauditálás során összesen 1300 példány, engedély nélkül használt Adobe Photoshop, Microsoft Office és Autodesk MAYA programot találtak. A jogvédők szerint sajnálatos, hogy épp abban az országban tapasztalnak ilyen jelentős mértékű jogsértést, amely nemzetközi szinten a legalacsonyabb kalózkodási rátával (20%) büszkélkedhet - az Amerikai Egyesült Államok és Luxemburg mellett. A BSA szerint bár Japánban átlagosan tízből csak két telepített szoftver kalózpéldány, az eset rávilágít arra, hogy még a fejlett országokban is sokat kell még tenni a fogyasztói tudatosságnövelés és a szerzői jog nagyobb tisztelete érdekében. A BSA japán kirendeltségének vezetője szerint a távol-keleti országban a szellemitulajdon-jog, és így a szerzői jog tisztelete meglehetősen magas, de a szervezet ennek ellenére meglepően sok bejelentést kap a vállalati szféra, különösen a nagyobb cégek visszaéléseiről. A jogvédők bíznak benne, hogy a most lezárt eset intő példaként fog szolgálni a helyi cégek számára, egyúttal elrettentő erővel hat majd a vállalati kalózokra világszerte is.
A BSA és az IDC piackutató intézet az illegális szoftverhasználat globális helyzetéről idén nyolcadik alkalommal közzétett éves felmérése szerint Magyarországon a személyi számítógépekre illegálisan telepített szoftverek aránya 2010-ben nem változott, maradt a megelőző év 41 százalékos szintjén. Hazánkban az arány évek óta gyakorlatilag változatlan.
A globális átlag a 2009-es 43 százalékról 42 százalékra csökkent, de ezzel párhuzamosan a gyártók becsült kára 14 százalékkal, 58,8 milliárd dollárra nőtt. A kalózszoftverek értéke az elmúlt hat évben közel megduplázódott.
