– Elég nehéz a feladat, a hagyományos statisztikai csoportosításokban ugyanis még híre-hamva sincs az it-nek.
– Nemcsak Magyarországon, a világ országainak többségében sem tudnak a statisztikai hivatalok lépést tartani az it-világ rohamos változásával. Az IVSZ nemrégiben kezdte el az EITO szektormeghatározásának átvételével, brüsszeli finanszírozási segítséggel kialakítani it-szektorunk mérésének alapjait. Amíg ezzel a munkával nem végzünk, a magyar it-szektorról megjelenő bármilyen adat óvatosan kezelendő, mert az összehasonlítási alapok eltérőek.
– Körülbelül sem lehet megbecsülni, mekkora a hazai it-szektor nagysága, szerepe, hozzáadott értéke?
– Becsült adatok szerint 2000-ben a hazai it-szektor 250 milliárd forint forgalmat produkált. 1996-ban például még csak 150 milliárdos volt az it-piac. Növekedési dinamikája tehát sokkal erőteljesebb, mint a hagyományos szektoré, illetve a GDP-é, ám a nemzetgazdaságon belüli aránya még jelentősen elmarad a fejlett országok it-szektorához képest. A húzóágazati szerepkörhöz még testesednie kell.
– Mivel tud a szövetség hozzájárulni a szektor jelentősebb térnyeréséhez?
– Néhány héttel ezelőtt Stumpf István kancelláriaminiszter kimondta a varázsszót: az it-szektor Magyarországon is húzóágazat. Ebből mi azt az üzenetet vesszük, hogy kormányzati szinten is tudatosodott, sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a szektor fejlesztésére, az információs társadalom kialakítására, s csak kormányzati támogatással lehet lépést tartani a világgal. Ehhez a felismeréshez az IVSZ vezetői és rendezvényeink is hozzásegítettek. A szövetség minden fórumon, saját rendezvényein és a kormánnyal folytatott párbeszédeiben hangsúlyozza, hogy a fejlett információs társadalom építéséhez nemcsak a technológia elterjesztésére van szükség, a gazdaság és a társadalom többi területének párhuzamos fejlesztése nélkülözhetetlen. Végre elkezdjük az e-kormányzat kiépítését, ám működéséhez fejlett oktatási rendszerre, valamint a kis- és középvállalkozások technológiai kultúrájának emelésére is jelentős erőket kell koncentrálni. Nem véletlenül indítottuk el kis- és középvállalkozási projektünket, felmérjük igényeiket, s információkkal, pályázatok elkészítésében, adatbázisuk kidolgozásában segítjük őket. A szövetség is felismerte, hogy a gazdaság mélyrétegeiben dolgozó kisebb vállalkozások informatikai igényének, kultúrájának emelkedése nélkül az it-szektor egy idő után megtorpan a fejlődésében.
Demcsák Mária

Fülöp Melinda: „A gazdaság mélyrétegeiben dolgozó kisebb vállalkozások informatikai igényeinek, kultúrájának emelkedése nélkül az it-szektor előbb-utóbb megtorpan a fejlődésében”


Mi az az it? (*)
Az információs technológiai szektorba (it-szektor) sorolandók: az információs és telekommunikációs technológia (ict), ezen belül az információtechnológia (it) és a telekommunikáció (tcl).

Információtechnológia
Hardver- és adatkommunikációs eszközök
- asztali és hordozható PC-k
- szervergépek
- információs eszközök (NetTV, e-mail és webterminálok stb.)
- nyomtatók és fénymásolók
- adatkommunikációs hardverek (LAN, ATM, Ethernet kapcsolók, modemek).

Irodai eszközök
Szoftver
- rendszerszoftverek
- felhasználói (alkalmazói) szoftverek
It-szolgáltatások
- konzultáció
- kivitelezés
- operatív menedzselés (például outsourcing).
Kisegítő szolgáltatások
- szoftverkarbantartás, -frissítés
- távdiagnosztizálás, archiválás
- kisegítő telefonszolgáltatás
- magánhálózati berendezések (minden installált telkomberendezés a felhasználó épületében)
- egyéb terminálberendezések (fax, videokonferencia, telefonközpontok).

Telekommunikáció
Telekommunikációs eszközök
- IP (router)-technológia
- adatkommunikációs berendezések
- mobil, drót nélküli eszközök
- nyilvános hálózati eszközök (ISDN-, ATM-, GSM-generációk).
Telekommunikációs szolgáltatások
- hagyományos telefonszolgáltatások
- mobilszolgáltatások
- adatkommunikációs szolgáltatások (WAP stb.)
- kábelszolgáltatások (tv, IP-telefon stb.).

(*) Az European Information Technology Observatory (EITO) alapján.