Az AI felelőssége – vagy annak hiánya

A mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos egyik alapvető különbség a hagyományos jogi tanácsadáshoz képest a felelősség kérdése. Míg egy ügyvéd tevékenységét megbízási szerződés keretében végzi, és jogilag felelősségre vonható, ha nem a szakmai szabályoknak megfelelően jár el – beleértve azt is, hogy kártérítési per indítható ellene –, addig egy AI-rendszer esetében ilyen felelősség nem létezik. Az AI nem jogi személy, nem rendelkezik felelősségbiztosítással, és nem tartozik jogi kötelezettséggel a felhasználó felé. Ez azt jelenti, hogy ha egy AI által generált válasz téves, félrevezető vagy kárt okoz, a felhasználó nem érvényesíthet igényt sem az AI-val, sem annak üzemeltetőjével szemben ugyanolyan módon, mint egy ügyvéd esetében. E különbség tudatosítása elengedhetetlen, ha jogi kérdésekben AI-t használunk.

Hogyan kérdezzünk?

Végezetül egy rövid, könnyedebb kitekintésként érdemes arról is szót ejteni, hogyan kommunikáljunk a mesterséges intelligenciával. A válaszadás pontosságát leginkább az befolyásolja, hogy mennyire egyértelműen, világosan és részletesen fogalmazzuk meg kérdésünket. Minél konkrétabbak vagyunk, annál hasznosabb választ kapunk.

Sokan udvariasságból még meg is köszönik az AI válaszát -ennek természetesen az AI részéről nincs jelentősége, mivel nem rendelkezik érzelmekkel. Sőt, ahogy az OpenAI egyik alapítója tréfásan megjegyezte: a tömeges „köszönöm” hozzászólások feleslegesen növelik a számítási kapacitásigényt, így dollármilliós áramköltségeket okoznak.