Kikre fog vonatkozni az AI Act?

A Rendelettervezet azokra az állami és magánszereplőkre is vonatkozik, akik MI-rendszereket hoznak forgalomba az uniós piacon vagy azokat az EU-ban használják. Egyaránt vonatkozik a magas kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóira (pl. önéletrajzok szűrésére szolgáló eszközök fejlesztőire), illetve felhasználóira is (pl. a bankokra, amelyek megvásárolják ezt a szűrési eszközt).

Melyek az AI Act által alkalmazott kockázati kategóriák?

„Nagyon fontos az MI rendszer megfelelő kategorizálása, ugyanis a Rendelettervezet által meghatározott kötelezettségek a besoroláshoz igazodnak. A nem megfelelő osztályozás pedig súlyos bírságolást vonhat maga után” – mondta el dr. Albert Lili, a Deloitte Legal MI megfeleléssel foglalkozó ügyvédje.

A Rendelettervezet a következő kockázati kategóriákat alkalmazza:

• Elfogadhatatlan kockázat: az ebbe a kategóriába tartozó MI megoldások alkalmazása tilos lesz.

• Magas kockázat: olyan MI-rendszer, amely káros hatással lehet az emberek biztonságára vagy alapvető jogaira

• Az átláthatósággal kapcsolatos egyedi kockázat: pl. csevegőrobotok használatakor a felhasználóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy egy géppel kommunikálnak

• Minimális kockázat: az ilyen rendszerekre nézve nem állapít meg új kötelezettségeket az AI Act, tehát a hatályos jogszabályok alapján fejleszthetők és használhatók.

Milyen szankciókra lehet számítani jogsértés esetén?

Tényleges gazdasági kockázatot jelenthet a megfelelés hiánya. A Rendelettervezet szofisztikált szankciórendszert alkalmaz, ami alapján a szabályok megsértése miatt kiszabható bírságok lehetséges legmagasabb összege 35 millió EUR (jelenleg kb. 13,5 milliárd forint), vagy az előző pénzügyi év teljes éves világszintű forgalmának 7 százaléka (amelyik magasabb), ám ilyen léptékű szankció csak a legsúlyosabb jogsértések esetén merülhetne fel, ideértve a Rendelettervezetben meghatározott tiltott gyakorlatok folytatását.