Ezekhez az eredményekhez nagyban hozzájárult, hogy a piaci szereplők mellett a kormányzat is intenzív szerepet vállalt a kedvező folyamatok elindításában. Igazi fordulatot azonban 2003 sem hozott. Az Axelero meggyőződése, hogy az internet még mindig a fel nem ismert hasznosság stádiumában van, így a jövőbeli fejlődést alapvetően az fogja meghatározni, hogy az internet előnyeit, gyakorlati hasznát ismerő piaci szereplők mennyire hatékonyan tudják felhívni a világháló hasznára azoknak a potenciális internetezőknek a figyelmét, akiket az internetezéstől már csak egy lépés választ el. Ennek eléréséhez több hasznos tartalomra, inspiráló és pozitív kommunikációra, valamint megbízható piaci struktúrára van szükség.

Az internet elmúlt egy évét több döntő fontosságú területen is fejlődés jellemezte. Elsősorban nőtt az internetfelhasználók száma, így jelenleg már a lakosság 21,6%-a internetezik és 11%-ra nőtt a háztartások internetpenetrációja. E növekedésnek a motorjai a Sulinet program és a kommunikáció erősítése voltak. A felhasználók számának növekedésén belül lendületet vett a szélessávú hozzáférések terjedése, amelynek eredményeként az összes előfizetésen belül a szélessávot használók aránya meghaladja a 19%-os nyugat-európái átlagot. Ez az arány az Axelero előfizetői körében még kedvezőbb, a 2002 végén regisztrált 14%-kal szemben jelenleg már 27%-os. A szélessávú internetpenetráció Magyarországon – amelynek nagyobb részét az ADSL teszi ki – 2002 végén az Európai Uniós átlag 26,5%-a volt, de a közös erőfeszítéseknek köszönhetően az Axelero Internet becslései szerint már elérte a 2002 végi EU átlag közel 50%-át. Az internetet szélessávon használók számára szintén csak becslések vannak, az Axelero szerint ez meghaladja a félmilliót.

A szélessávú internet terjedése segítheti az internet nyújtotta lehetőségek széleskörű kihasználására épülő minőségi internethasználat fejlődését is. Míg egy átlagos internetező havonta csupán 6 órát tölt a világhálón, addig egy szélessávú felhasználó átlagosan 163-at. A szélessáv használata az internetes tartalmak fejlődését is elősegíti: míg az átlag csupán ügyeinek 9%-át intézi az interneten keresztül, addig a szélessávot használók körében ez az arány már 35%. Jelentős előretörés tapasztalható az internet megítélésében is: a legnagyobb javulás az eszközhiány terén történt, 36-ról 20%-ra csökkent azok aránya, akik szerint a megfelelő eszközök hátráltatják az internet terjedését. Szintén igen kedvező a „drága az internet” vélemény változása, amely 15-ről 8%-ra esett.

Az Axelero szerint az internet terjedését korlátozó tényezők közül már közel sem az infrastruktúra hiánya, vagy a magas ár szerepel az első helyen: 680 000 háztartásban nincs infrastrukturális korlátja a belépésnek. A háztartások havi átlagos vezetékes telefon (6800Ft), mobiltelefon (közel 9000Ft) vagy kábeltévé (2800Ft) költései mellett az internetre fordított 8700Ft-os összeg közel sem kimagasló érték. Ezzel szemben az internethasználat terjedését elsősorban az fogja a jövőben befolyásolni, hogy sikerül-e megismertetni a potenciális felhasználókkal az internet nyújtotta előnyöket – többek között az információszerzés, a levelezés, a szórakozás, az ügyintézés, a munkavégzés terén. A jövőben tehát a „nincs szükségem az internetre” és a „az internet érdektelen” percepciók kezelése lesz a szolgáltatók és állam legfőbb feladata. Ehhez egyrészt arra van szükség, hogy a közvélekedést alakító hírek ne hátráltassák, hanem segítsék ezt a folyamatot. Másrészt olyan új és vonzó – állami és a privát szektorból származó – tartalmak („killer applikációk”) létrehozása szükséges, amely önmagában is alkalmas az új felhasználók vonzására. Szükség van emellett – az iparág belügyeinek kiteregetése nélkül – olyan összehangolt pozitív kommunikációra, amely a közös internet-élményre építve vonz új felhasználókat.