Pontosabban: ha van is, a kockázata százmilliomodnál is kisebb – nincs híradás még 10, egyértelműen mobilkárosodott egyedről, nemhogy százról. Szemléltetésképpen: sokkal valószínűbb, hogy ötös találatunk lesz a lottón, mint hogy megbetegedjünk a mobiltelefontól. (Az 5 találat valószínűsége 1 a 44 millióhoz.) Ezzel szemben bárki, aki autóval közlekedik, mintegy százezred valószínűséggel szenved halálos balesetet önhibáján kívül. Ami bizony 440-szeres kockázat az ötös találatéhoz képest...

Szóval a körülbelül 2 wattos mobiltelefon igen-igen nagy valószínűséggel teljesen ártalmatlan. Amit egyébként az eddig legnagyobb léptékű, több ezer főre kiterjedő és részletes, brit (a National Radiological Protection Board, angol Nemzeti Sugárvédelmi Tanács által végzett) vizsgálat eredménye is leszögez. Ettől függetlenül bizonyos szigorú javaslatokat tesz a lehető legkisebb kockázat elérése érdekében – például, hogy 18 év alatti fiatalok ne használjanak mobiltelefont, és ne is célozzák meg a cégek ezt a réteget. (De Magyarország nem Anglia!)

A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) Mobil Projektje keretében a Sugárbiológiai Intézettel közös végzett vizsgálat szerint nem állapítható meg semmilyen összefüggés egyetlen idegrendszeri funkció és a mobiltelefon által keltett rádiófrekvenciájú elektromágneses tér között.

Akkor pedig biztos a bázisállomások vagy átjátszó- (cella-) központok jelentenek halálos veszélyt, igaz? A legkisebb mikrocellás átjátszóadó teljesítménye van ám vagy 10 wattos is, a 35 kilométeres hatótávolságú bázisállomások viszont már 100 wattos összteljesítménnyel sugároznak! Rettenetes!

A HTE tanulmánya szerint a maximum 2 wattos ügyfélkészülék térereje üzemeltetés közben nagyobb, mint amennyit közönséges halandó a bázisállomás közelében “elszenvedhet”. Igaz, a telefon csak akkor sugároz, amikor működik, a bázisállomás meg állandóan. De az is igaz, hogy a térerő a forrástól távolodva rohamosan csökken (ha háromszor olyan messze megyek, a kilencedére, és így tovább), és hogy a bázisállomáshoz csak a szerelők mennek közel, ők is csak akkor, amikor szerelnek – továbbá nem képviselnek harcosan védendő néptömeget.

A Kossuth adó viszont 1 illetve 2 millió wattos... Nincsenek is lakóházak a tövében. De néhányszáz méterre, ahol a térerő még mindig ezerszerese a mobiltelefon által keltettnek, évtizedek óta laknak, és (mindeddig) eszükbe sem jutott, hogy bármi bajuk lenne tőle.

Többek között azért találták ki a kis teljesítményű berendezések sejtszerkezetű hálózatával megvalósítható mobiltelefon-rendszert, hogy ne legyen szükség különleges sugárzásvédelmi intézkedésekre. (Meg hogy kicsi legyen az ügyfél készüléke...) Aki az átjátszó- illetve a bázisállomások telepítése ellen azok káros sugárzására hivatkozik, valószínűleg csak a bérleti díjat szeretné magasabbra tornászni.

Jogos lehet, hogy ne tessék a tetőszerkezet tető funkcióját korlátozni. (Ne ázzon be az antenna telepítése után…) Hogy csak az illetékesek férhessenek hozzá a berendezésekhez. Hogy műemlék, vagy fontos középület külseje ne változzon. De hogy a sugárzás káros hatása miatt ne is telepíthessék?!

És akkor hogy hívjon a Lajos szomszéd mentőt, amikor a Gazsi bácsinak húsvét keddjén súlyos gyomorbántalmai támadnak? Hogyan szóljon Gica néni a fiának, hogy hozzon levestésztát is a boltból?

Ha Ön más véleményen van, írja meg!

[email protected]