Jelen összefoglaló a vállalati felmérés adatait mutatja be nemzetközi regionális összehasonlításban. Az eredmények Portugália és Magyarország esetében a teljes országra vonatkoznak, hiszen ezen országok méretük alapján az Európai Unió régióival vethetők igazán össze.
Fontosabb megállapítások
- A felmérésben résztvevő régiókkal (Baden-Württemberg, Katalónia, Piemont, Portugália) összehasonlítva a magyar vállalatok sokkal kevésbé maradnak el az ICT eszközök használatában európai uniós társaiktól, mint a magyar háztartások.
- Az Internet-hozzáférések aránya a magyar, legalább 10 alkalmazottal rendelkező vállalatok körében csupán a kisebb cégek esetében marad el némileg a kutatásban résztvevő nyugat-európai régiók üzleti Internet-penetrációjától.
- A magyar vállalati-honlap elterjedtség teljesen egy szinten áll a fejlettebb régiókéval, a honlapok túlnyomó többsége viszont még mindig csak a kezdeti, statikus fejlődési fokon áll.
- On-line vásárlásokat vagy beszerzéseket a 10 főnél többet foglalkoztató vállalatok negyede hajtott már végbe szinte az összes régióban.
A magyarországi vállalatok sokkal kevésbé maradnak el az ICT eszközök használatában európai uniós társaiktól, mint a magyar háztartások. Ma már az összes magyarországi nagyvállalat rendelkezik internet-kapcsolattal, csakúgy, mint a piemonti, vagy a katalán cégek.
Kisebb lemaradásban vannak a középvállalatok (50-249 alkalmazott), melyek 93%-a csatlakozik „csak” az internetre, szemben például Piemonttal. A kisvállalatok (10 és 50 fő közötti alkalmazotti létszám) esetében valamivel nagyobb az országok közötti különbség, de a cégek többségének már ebben a kategóriában is van Internet kapcsolata hazánkban. Bár a világhálós kapcsolódások típusát tekintve a magyarországi vállalatok körében is gyorsan nő a szélessávú csatlakozások aránya, Katalóniához képest jelentős, Piemonthoz képest kevésbé számottevő a lemaradásunk.
A vállalati honlapok elterjedtsége terén a hazai vállalatok egy szinten állnak az uniós cégekkel. Baden-Württembergben a 10 fő feletti cégek 48%-a készített saját internetes megjelenést, míg Magyarországon a cégek 49%-a. Valamivel előrébb járnak a piemonti és katalán cégek, ahol a honlapok aránya 70%, illetve 55% a 10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok körében.
A vállalati honlapok túlnyomó többsége azonban még mindig csak a kezdeti statikus fejlődési fokon áll. A katalán és magyar vállalati honlapok 71-72%-a, a piemonti weboldalak 80%-a csupán a vállalat és termékei bemutatására szorítkozik. Baden-Württembergben ez az arány már jóval kisebb (47%), ott a vállalatok nagyobb arányban mozdultak már el az on-line kereskedelmi megoldások alkalmazása felé.
Interaktivitást, termékek, szolgáltatások keresésének lehetőségét a magasabb fejlődési fokon álló honlapok többsége biztosítja. A hasonló lehetőséget kínáló weboldalak aránya Magyarországon 16%, míg Katalóniában 13%, Piemontban pedig 12%.
Elektronikus kereskedelmi szolgáltatást (pl. on-line rendelés) átlagosan a céges honlapok 7-10%-a kínál, amely téren Magyarország azonos szinten áll a többi régióval.
A magyar, legalább 10 alkalmazottal rendelkező vállalatok negyede vásárolt már vagy értékesítette termékeit, szolgáltatásait on-line módon, interneten keresztül. A piemonti cégek ennél valamivel kisebb arányban voltak aktívak az internetes kereskedelem terén, míg a katalán vállalatok 31%-a vásárolt vagy értékesített már az interneten keresztül.
A program célja az e-kormányzati és e-gazdasági alkalmazások tanulmányozása, az infokommunikációs eszközök elterjedtségének és használatának regionális (tehát nem nemzeti) szintű mérése. A projekt lezárultával összegyűlnek azok a tapasztalatok, amelyek a mérési technikák és módszerek közül a leghatékonyabbnak bizonyulnak a régiók ICT használatának feltérképezéséhez. A regionális szintű méréssel magyarázatot kaphatunk az országokon belüli fejlődési különbségekre, amely fejlődésben az ICT eszközök használata kétségkívül meghatározó szerepet játszik. A regionális adatok nagy segítségül szolgálnak mind az üzleti szektor (beruházók, kereskedők stb.), mind a kormányzati szektor képviselőinek. A projektről bővebb információk a www.regional-ist.org címen találhatók.
