A Központi Szolgáltató Főigazgatóság (KSZF) 2008. január 4-én írt ki nyílt közbeszerzési eljárást a közigazgatási és oktatási intézmények által korábban beszerzett szoftverlicenszek bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verziókövetése, cseréje, valamint új szoftverlicenszek beszerzése céljából. Az érdeklődőkkel négy évre szóló keretmegállapodást kötöttek volna, összesen 25 milliárd forint értékben. Az ajánlati felhívás tárgymeghatározása szerint az eljárásban csak a "Microsoft, vagy azzal egyenértékű" szoftverek forgalmazói vehetnek részt.
Az eljárás ellen először 24 napra rá, január 28-án léptek fel, amikor "versenyt korlátozó meghatározás" miatt a Gazdasági Versenyhivatalnak a Közbeszerzések Tanácsába delegált tagja a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordult, hogy függesszék fel az eljárást. A tanácstag véleménye szerint a KSZF feleslegesen nevezi meg a Microsoft termékeket, ugyanis ez szükségtelen a beszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározásához. Álláspontja szerint az ajánlatkérő az előírással korlátozza a szoftverpiacon lévő vállalkozások közötti versenyt. A beadvány megjegyzi: a Microsoft amúgy is vezető szerepet tölt be a szoftverpiacon, amit hiba lenne tovább erősíteni.
"Jellemzően Microsoft szoftvereket használnak"
A beadványára indult jogorvoslati eljárásában a KDB február 21-én megszüntető határozatot hozott. A testület érvelése szerint a KSZF csak a közbeszerzési eljárás tárgyának egyértelmű megjelölése miatt nevezte meg cégszerűen a terméket, így jogsértés nem történt. Az állami intézmények ugyanis jellemzően Microsoft szoftvereket használnak, így ezekhez illeszkedő szoftverekre van szükség a továbbiakban is.
A GVH március 10-én a Fővárosi Bíróságnál a határozat felülvizsgálatát kérte, melyben azt kérte a bíróságtól, hogy semmisítse meg a KDB határozatát és kötelezze új eljárásra a testületet. A hivatal álláspontja szerint jelenlegi formájában a kiírás sérti a versenysemlegességet, mert az a Microsoft termékeit részesíti előnyben és olyan igényeket is e cég érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásokkal elégítene ki, amelyekre más piaci szereplők termékei is alkalmasak lennének.
A GVH leszögezi: a közbeszerzésekről szóló törvény második alapelve szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget kell biztosítania az ajánlattevők számára. Ezt az elvet érvényesíti a törvényben a műszaki leírással foglalkozó rendelkezés is, mely a GVH álláspontja szerint sérült a KSZF szoftverlicenc beszerzésekor. A beszerzés tárgyaként a Microsoft gyártói megnevezés szerepelt az ajánlati felhívásban csakúgy, mint a műszaki leírás részleteiben. Ezt a sérelmet szerintük nem semlegesíti a törvényben előírt és a kiíró által használt "vagy ezzel egyenértékű" kifejezés.
Külön közbeszerzés a Microsoftot használókra
A közbeszerzésekről szóló törvény főszabálya szerint nem szabad konkrét márkára hivatkozni a beszerzés tárgyának meghatározása során. Ha a KSZF-nek feltétlenül igazodnia kell ahhoz, hogy az intézményekben már meglevő számítógépek túlnyomó többségén Microsoft szoftverekkel dolgoznak, és nem mindenhol lehet egyik napról a másikra akadálytalanul átállni más rendszerre, akkor a GVH szerint el kellene gondolkodnia a beszerzés módszerének differenciált megválasztásán. Megtehetné, hogy előzetesen felméri a Microsoft szoftverekhez ragaszkodó intézmények igényeit, majd ezen termékkörre tárgyalásos eljárást folytat le.
Bizonyos részpiacokon - átmenetileg - a GVH szerint is fel lehet vállalni, hogy verseny esetleg csak márkán belül van. Ez a hozzáállás még mindig tisztességesebb, mint elvileg (és látszólag) versenyt hirdetni, de a gyakorlatban megakadályozni.
A zsilett pengétől a Rubik kockáig
A műszaki leírásról szóló rendelkezésben fellelhető ugyan a kivételi szabály is, ám ezt arra találták ki, ha egy áruféleség a gyártó nevével teljesen összeforrt, attól el nem válaszható, közérthetően és egyértelműen csak így azonosítható. Ilyen áru volt például kezdetben a zsilett penge, vagy a xerox másológép, amíg nem akadt versenytársuk. És ilyen tárgy manapság a Rubik kocka is.
A GVH szerint a "szoftver-licenc" beszerzési tárgyként, ma már megáll a saját lábán, nem szorul rá, hogy azonosítás céljából összekössük bármilyen márkanévvel, sem a Microsofttal, sem pedig a Linux-szal. Ma már ugyanis minden számítógép felhasználó tudja, hogy a szoftver a számítógép működéséhez szükséges programok gyűjtőneve. A GVH szerint tényként kell kezelnünk, hogy a szoftver piac is differenciálódott, gazdagodott az elmúlt 10-15 évben, és igenis ezek a gyártmányok bizonyos körülmények esetén egymás versenytársai lehetnek, így ennek megfelelően kell bánnunk velük.
A Fővárosi Bíróság a következő tárgyalását 2008. szeptember 1-én tartja a Microsoft ügyben.
