Gordos Géza, a Budapesti Műszaki Egyetem neves professzorának fejlődési irányzatokat bemutató előadása után, elismert hazai szakemberek tolmácsolásában olyan technológiai megoldásokról hallhattak a résztvevők, mint digitális előfizetői vonal technológiák, aszinkron transzfermód, optikai hálózatok, a kábelrendszerek bekapcsolódása a távközlésbe és szélessávú Internet Protokoll.

A hazai távközlési piac egyik központi kérdése az ADSL/DSL alkalmazása, illetve a technológiai megoldások elérhetőségének biztosítása az ügyfelek felé. A témához kapcsolódóan Koralewsky Vilmos , a MATÁV PKI-FI fejlesztési igazgatója ismertette tapasztalatait. A hallgatóság az aktuális piaci trendeket átfogó előadás után egy kerekasztal-beszélgetés keretében megvitatta a szélessávú szolgáltatások terjedésének akadályait és lehetőségeit, valamint a mobil és a vezetékes távközlés kapcsolatát is. A Hírközlési Felügyelet képviseletében Kesselyák Péter , főtanácsos kitért a nemzetközi és hazai távközlési szabványokkal kapcsolatos fontos tudnivalók mellett a jövőre életbe lépő változásokra is. A konferencia egyik kulcsszava a szolgáltatások megfelelő minőségének biztosítása, illetve fenntartása volt.

Andrási Tamás a BellResearch üzletfejlesztési igazgatója a „Piaci körkép a hazai távközlési piacról” c. előadásában a liberalizáció hatásvizsgálata és modellezési lehetőségei mellett részletesen foglalkozott a szélessávú Internet hozzáférés jelenlegi elterjedtségével és a közeljövőben várható tendenciákkal.
A Magyar Infokommunikációs Jelentés eredményei szerint 2001. év végén az otthoni Internet-hozzáférések közül mindössze minden tizedik <9%> minősült szélessávú kapcsolatnak, amely kb. 15-16 ezer, kábeles és DSL előfizetőt jelentett. Az üzleti piacon a tavalyi év végén az 1 fős és nagyobb gazdálkodó szervezetek körében kb. 6-7 ezer szélessávú Internet kapcsolat (szélessávú hozzáférés közé a 256 kbps-nél nagyobb sávszélességű bérelt vonali kapcsolatokat, valamit a DSL és kábel összeköttetéseket értik a kutatók) volt azonosítható, amely az összes hozzáférés 8%-át jelentette. Az üzleti és lakossági hozzáférések együttesen, 2001 végén kb. 21-23 ezer szélessávú kapcsolatot tettek ki, amelyből kb. 10 ezer volt az ADSL hozzáférések aránya.

A Magyar Infokommunikációs Jelentés eredményei szerint a szélessávú kapcsolatok aránya lényegesen magasabb a 300 fő feletti nagyvállalatok körében <27%>, míg mikro <1-9 fős> és kisvállalatok <10-49 fős> esetén 6-8% körül alakul az Internet előfizetéssel rendelkezők bázisán. Az üzleti szférában elsősorban a mikro- és kisvállalatok esetén várható a DSL technológia további terjedése, mivel a nagy és középvállalati szférában a bérelt vonali és ISDN kapcsolatok dominálnak. Míg a bérelt vonal garantált sávszélességével nem, az ISDN-nel inkább versenyképes a DSL technológia, azonban az Internetet nemrégiben bevezetett kis- és középvállalatokat kötik több évre szóló szolgáltatói szerződések.

A lakossági szegmensben a szélessávú technológiák jövőbeni terjedése elsősorban a fizetős szolgáltatással rendelkező felhasználók esetén várható, akik közül a jövőbeni fejlesztést fontolgatók közül minden második szélessávú hozzáférésre kíván váltani – hangsúlyozta a BellResearch vezetője a Magyar Infokommunkációs Jelentés lakossági piacra vonatkozó felméréséből.

Internet boom Dél-Koreában
A régió országaival összehasonlítva, Magyarország a sereghajtók közé tartozik: mind Csehország, mind Észtország megelőzi nemcsak a DSL vonalak abszolút számában, de a 100 lakosra jutó arányban is . A világrangsort egyébként a távol-keleti országok vezetik, amelyek közül Dél-Korea az elmúlt két évben produkált több mint 600%-os növekedéssel 19 millió szélessávú felhasználót tudhat magáénak. Andrási Tamás előadásában felhívta a figyelmet, hogy a dél-koreai Internet „boom” is több tényezőnek is köszönhető. Ezek közül a legfontosabbak a tudatos kormányzati stratégia, amely a gerinchálózatok kiépítésének támogatásában fejeződött ki; az ország populációjának elhelyezkedése, amelynek köszönhetően a lakosok 40%-a nagyvárosokba koncentrálódik; a szélessávú kapcsolatra épülő alkalmazások széles köre, amelyek közül az elektronikus kereskedelem, utazásszervezés, online játékok és képregények tartoznak a legnépszerűbbek közé. A szolgáltatók között kibontakozott éles árverseny lehetővé tette, hogy a Dél-Koreában működő több mint 26 ezer Internet kávézó mellett az összes postahivatal ingyenes hozzáférést biztosítson.

A hazai piac hasonló fellendítéséhez a BellResearch vezetője szerint nem elegendő csak a jelenlegi internetezőkre koncentrálni: megfelelő alkalmazásokkal a számítógép és a szélessávú Internet nyújtotta lehetőségek kibővítésén keresztül fel kell ébreszteni az egyéni vagy családi igényeket. Korábban például kevesen gondolhattak arra, hogy kedvenc filmjüket mozi helyett PC-jük előtt ülve válasszák ki, vagy barátaikkal játékterem elyett az Interneten keresztül vágjanak bele egy közös virtuális kalandjátékba.