A HDB a Matáv Rt. 2002. november 5-én benyújtott, majd a bérelt vonali szolgáltatásokkal 2002. december 10-én kiegészített referencia ajánlatának első változatát nem hagyta jóvá, elsősorban azért mert az ajánlatban szereplő díjak a korábban jóváhagyott, teljesen felosztott költségek módszere szerint kialakított, ún. FDC-alapú díjaknál számos esetben jóval, néhány esetben kirívó módon magasabbak voltak. A Matáv átdolgozott referencia ajánlatát 2003. március 3-án nyújtotta be a szabályozóhatóságna. A HDB megállapította, hogy a módosított ajánlatban foglalt feltételek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a Matáv összekapcsolási árait a törvényben előírt hosszú távú, előremutató különbözeti költségek (LRIC) módszere alapján alakította ki.

A hatóság jelezte, hogy bár a Matáv által jóváhagyásra benyújtott árak magasabbak az EU-átlagnál, mégis a különböző viszonylatokban 18 százaléktól 37 százalékig terjedő árcsökkenést eredményeznek a korábbi, FDC-alapon kiszámított árakhoz képest. A LRIC-alapú árakkal eredményezett árcsökkenés 22-66 százalékkal mérsékelte az eddig hatályos és az EU átlag árak közötti különbséget. A HDB közölte azt is, hogy bár egyes előfizetői díjcsomagokban az alkalmazott kiskereskedelmi díjak alatta maradnak a megfelelő összekapcsolási díjak összegének, ez a kedvezőtlen jelenség azonban az előfizetői szolgáltatások túlnyomó többségében nem észlelhető, azaz az előfizetői díjak magasabbak a megfelelő összekapcsolási áraknál, lehetővé téve a piacralépést a versenytársak számára.

A HDB döntésének megfelelően a LRIC módszertan alapján kialakított összekapcsolási árak - a bérelt vonali szolgáltatások díjai kivételével - visszamenőlegesen, 2003. január 1-től érvényesek.