A Mikrohitel Program működtetésének szabályrendszerében valamint magában a hitelkonstrukcióban több változtatást hajtottak végre az elmúlt időszakban. Ezek között Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium (MVHK) szerint az egyik legfontosabb negatív változás az volt, hogy a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány – a program jelenlegi országos koordinátora - 2000-ben végrehajtotta a magyarországi Mikrohitel Program forrásainak központosítását és létrehozta a – tulajdonjogilag nem egységes – Országos Mikrohitel Alapot, valamint a nemzetközi tapasztalatokra épülő gyakorlattal ellentétben centralizálta a program működtetését.

A program központosítása óta eltelt három év bebizonyította az intézkedés elhibázottságát, ugyanis annak következményeként a program működtetése lényegesen költségesebbé vált, többszörösére nőtt a bürokrácia, a centralizált irányítás és működtetés miatt az átfutási idők rendkívül meghosszabbodtak, a szakmailag indokolatlan bürokratikus elemek miatt a rendszer rendkívül lassúvá vált, ezzel a program végrehajtás eltávolodott az eredeti céloktól, és a nemzetközi gyakorlattól – hangsúlyozza az MVHK.

A működtetés negatív hatású átalakítása mellett pozitív intézkedésnek számított a hitelkonstrukció átalakítása, mely igen kedvező volt a vállalkozók számára. Ennek leglényegesebb eleme a felvehető hitel összeg 3 millió forintról 6 millió forintra történő megemelése, a futamidő 3 évről 5 évre történő kitolása, és a teljes hitel forgóeszközre való felhasználásának engedélyezése volt. Sajnos az 1065/2003. (VII.15.) sz. Kormány határozat alapján végrehajtott hitelkonstrukció módosítás és szabályzat módosítás ennek az egyetlen pozitív módosításnak az eltörlését eredményezte.

A változtatások nyomán a felvehető hitel összeg 6 millió forintról 3 millió forintra csökkent, a futamidő 5 évről 3 évre csökkent, valamint megszűnt a teljes hitel forgóeszközre történő felhasználásának lehetősége. A konzorcium szervezeteinek tapasztalatai szerint ezek a módosítások egyrészről rendkívül negatív módon befolyásolták a kisvállalkozások körében a Kormány megítélését, másrészről a hitelkérelmek csökkenését eredményezték– hívja fel a figyelmet a konzorcium.

A tények sajnos azt mutatják, hogy a programmódosítás nem váltotta be a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak (GKM) azt a várakozását, miszerint több kisvállalkozás juthat hitelhez a kisebb hitelösszeg révén. Ez abból adódik, hogy az alacsonyabb összegű 3 millió forintos maximális hitelösszeg ma már nem jelent megfelelő mértékű fejlesztési forrást a legtöbb kisvállalkozás beruházásához, ugyanakkor, ennek a csekély összegű kölcsönnek az átfutási ideje - a központosítás miatt - rendkívül hosszú – 1-2 (esetenként 3-4) hónap – a kialakított bürokrácia pedig példátlan mértékű.

A mikrohitelezésben korábban tapasztalt fennakadások is a 2000-ben kialakított központosított rendszer működtetési hiányosságaira utalnak - állítja az MVHK. A fennakadásoknak ugyanis nem a magasan megállapított hitel összeg – és így a források szűkössége - az oka, hanem az, hogy a hitel alappal való megfelelő és hatékony gazdálkodás emellett a működtetési struktúra mellett nem lehetséges. A helyi vállalkozásfejlesztő központok álláspontja szerint az igazi megoldás a rendszer újbóli decentralizálása valamint a korábbi konstrukció visszaállítása. A decentralizáció jogi és gyakorlati kivitelezésére vonatkozó javaslatait a Konzorcium már korábban elkészítette és írásban a GKM rendelkezésre bocsátotta. A fentieken túl a decentralizáció mellet szól az is, hogy a GKM elvárásainak megfelelően csak úgy tartható fenn a mikrohitel alap nominál értéke, ha kiiktatják a rendszerből a szakmailag indokolatlan költséges elemeket.

A jelenleg hatályos Mikrohitel Kézikönyv szakmai fejezeteinek jelentős részét - így az Adósminősítési szabályzatot is - a Hálózat munkatársai dolgozták ki. Ez a szabályzat a korszerű szakmai elvárások szerint határozza meg a vállalkozások hitelezhetőségét. A szabályzat az adott kockázati besoroláshoz úgynevezett javasolt fedezeti szorzót, és hitellimitet rendel hozzá, tudatosan alkalmazva a „javasolt” jelzőt, ugyanis a program által megcélzott ügyfélkör speciális adottságai, valamint éppen ezért az értékelésnél óhatatlanul felmerülő szubjektivitási kockázat miatt nem szabadna a hitellimitet és fedezet mértéket „mesterséges” bürokratikus eszközökkel behatárolni – állítja az MVHK.

Azelőírásokat - a mikrohitelezést a gyakorlatban ismerő és ténylegesen hitelezést folytató szakemberek bevonása nélkül - most úgy módosították, hogy a „javasolt” limiteket „kötelezően alkalmazandó” limitekre változtatták, valamint a hitel limit értékeket irracionálisan alacsony mértéken határozták meg. Ez a szakmailag hibás és indokolatlan lépés sajnos tovább nehezíti a kisvállalkozások mikrohitelhez jutását valamint a gyakorlati szakemberek munkáját. A fentiek alapján a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium szervezeteinek hitelezési vezetői úgy ítélik meg, hogy a kialakult súlyos helyzet azonnali beavatkozást igényel.


Forrás: MVHK

Kapcsolódó anyagok

Tessék vállalkozni!

Támogatások négy lépcsőben

Pénz helyett ígéretek