A kormány legújabb, adózást érintő rendelete december 7-én éjszaka jelent meg a Magyar Közlönyben. A rendeletből a hírekben elsősorban a MOL által fizetendő különadó mértékének jelentős emelése jelent meg, ugyanakkor nem kevésbé jelentős változás az ún. Robin Hood adó kulcsának 31-ről 41 százalékra emelése.
A Robin Hood adó, hivatalos nevén az energiaellátókat terhelő jövedelemadó 2008. óta létezik. Ezt az adót az energiatermelő cégek fizetik, hivatalosan azért, hogy a távhőszolgáltatás versenyképesebb lehessen. Az adó alapja több-kevésbé megegyezik a társasági adó alapjával, adókulcsa immár egy évtizede 31 százalék. Az adó mértékéből adódóan így lényegében 40 százalékos jövedelemadót (9 százalék társasági adó és 31 százalék különadó) fizetnek azok a cégek, akiknek a tevékenysége a Robin Hood adó hatálya alá esik. Ezt a jövedelemadót emelték most 50 százalékra egy kormányrendelettel.
Az adóváltozásokhoz szükséges felkészülési idő
Az extraprofitadókról szóló kormányrendelet már eddig is tartalmazott olyan rendelkezéseket, amelyek kapcsán felmerült, hogy hagyott-e kellő felkészülési időt a cégeknek az adóváltozásokra. Ennek megértéséhez két fontos szabályt kell ismerni.
Egyrészt a jogalkotásról szóló törvény szerint jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra nem állapíthat meg kötelezettséget, illetve kötelezettséget nem tehet terhesebbé. Ez az extraprofitadó rendeletnek több rendelkezése kapcsán vet fel kérdéseket, hiszen megjelentek olyan pótadók, amelyeket már a hatálybalépést megelőzően megszerzett bevételek alapján kellett számítani. Ez azonban a Robin Hood adó mostani emelését nem érinti, hiszen az 2023. január 1-jétől alkalmazandó.
