A ranglista harmadik helyén azonban a nyugdíjalap áll Magyarországon és régiónk többi országában, míg Nyugat-Európában a részvény. Amíg 2002 őszén megtakarított pénzéből a magyar háztartások mindössze 27 százaléka rendelkezett befektetéssel, addig 2003 októberben már 45 százalék.

A szokatlanul gyors tempó fő oka, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer sikeresen nyerte meg banki ügyfélnek a fiatal felnőtteket. A sok új folyószámla-tulajdonos tükröződik a befektetők számának növekedésében. Ahol a háztartás pénzügyi döntéshozója 40 évesnél fiatalabb, ott 50 százalékot meghaladó aránnyal többséget képviselnek a befektetők.

A fejlődés azonban nem jár együtt a befektetések számnak gyarapodásával. Amíg ugyanis korábban az átlagos magyar befektető három-négy, sőt több különböző eszközben tartotta megtakarítását, addig most egy, legfeljebb két lehetőségre összpontosít.

A befektetői magatartásra erősen hat, hogy a lakosság hitelfelvételei 2002-ben rendkívüli mértékben nőttek.

Foglalkozás szerint a pénzügyi befektetéssel rendelkezők közül kiemelkednek az önálló vállalkozók, hiszen közel kétharmaduk tartozik ebbe a csoportba.

Természetesen a magasabb jövedelmű háztartások nagyobb része él a különböző lehetőségekkel, mint az alacsonyabb jövedelműeké.

A legalább háromtagú háztartások nagyobb aránya gondoskodnak ilyen formában is a jövőről, mint az egyedül vagy kettesben élők.

Regionálisan vidéken sokkal nagyobb a befektetési hajlandóság, mint a fővárosban. A budapestiek közül csak 27 százalék rendelkezik befektetett pénzvagyonnal, míg az ország többi részén élők majdnem fele.

A befektetési formák közül rövid távú bankbetétje és folyószámlája a háztartások 20 százalékának van, ami egy év alatt 6 százalékpont növekedést jelent. Azok aránya, akik életbiztosítást kötöttek, 12 százaléknál stagnál. Valamely nyugdíjalapnak a háztartások pénzügyi döntéshozóinak 4 százaléka tagja, szemben az egy évvel korábbi 6 százalékkal.

Érdekes, hogy amíg a bankbetét és folyószámla viszonylag egyenletesen oszlik meg az egyes korosztályok között, addig az életbiztosítást kötöttek aránya a háztartások 40 évesnél fiatalabb pénzügyi döntéshozói körében 19 százalékkal kiemelkedő.

Sőt, az életbiztosítást kötöttek aránya megelőzi a bankbetét és folyószámla tulajdonosait a négy és annál több tagú háztartásokban.

Regionálisan szembetűnik, hogy vidéken az országos átlaghoz képest több, Budapesten viszont kevesebb a befektető. Kivétel a nyugdíjalap-tagság, mert ott a fővárosiak felülreprezentáltak.

Részvénybe, befektetési alapba a magyar háztartások 1-1, kötvénybe pedig 2 százaléka tett pénzt.

A magyarok befektetései általában hasonlítanak a csehekére és a lengyelekére. Akad különbség is, például, hogy Csehországban a háztartások 55 százaléka rendelkezik valamilyen pénzügyi befektetéssel. Figyelemre méltó, hogy a nyugdíjalapban érdekelt cseh háztartások aránya négy százalékponttal, 6-ra csökkent egy év alatt.

Lengyelországban is az életbiztosítás a második legnépszerűbb befektetés, de csak a háztartások 6 százaléka él vele.

A “Befektetési barométer” című kutatást a GfK félévenként végzi el, Nyugat-Európa 12, Közép-Európa 3 országában, Oroszországban, Törökországban és az USA-ban. Mindenütt a 15 éves és idősebb felnőtt lakosságot fontos szempontokból reprezentáló 700-1 650 személyt kérdeztek meg személyesen. A GfK brüsszeli vállalata, az Ad Hoc Research Worldwide koordinálja a vizsgálatokat. Média partnere a Wall Street Journal Europe.

Földrészünk egészét nézve pénzügyi befektetéssel Nyugat-Európában a háztartások 78 százaléka rendelkezik, Közép-Európában 47, Oroszországban 39, Törökországban pedig 19 százaléka. Az USA háztartásainak 62 százaléka érdekelt befektetésekben.

Ennek megfelelően az egyes befektetési módok is jobban elterjedtek a nyugati országokban. A kép azonban ott sem egységes. Például amíg a portugál és osztrák háztartások 62, illetve 61 százaléka rendelkezik rövid lejáratú bankbetéttel és folyószámlával, addig ugyanez az arány Hollandiában 17, Nagy-Britanniában pedig 20%.

Az életbiztosítást kötöttek arányának alsó határa 3-3 százalék Hollandiában és Spanyolországban, a felső viszont 22 százalék Németországban.

A nyugdíjalapnál is jelentősek a különbségek. Alig 1 százalék az érdekeltek aránya Franciaországban, Németországban és Portugáliában, míg Nagy-Britanniában és Svédországban 15-15, Svájcban pedig 14 százalék.

A nyugat-európaiak 7 százaléka vett részvényt, 4 százalékuk érdekelt részvényalapú befektetési alapban, ugyanannyi pedig kötvényben.

Az USA lakossági befektetési piaca egészen sajátos. A nyugat-európai stagnáló vagy csökkenő tendenciáktól eltérően az USA-ban tavaly többen, több fajta befektetésben tartották a pénzüket, mint tavalyelőtt. Legelterjedtebb az USA-ban a részvényalapú befektetési alap, a háztartások 16 százalékában. Csak második a rövid lejáratú bankbetét és folyószámla 12, s utána következik a részvény, továbbá a nyugdíjalap 10-10 százalékkal. Életbiztosítást az USA-ban csupán a háztartások 5 százaléka kötött.

Összességében elmondható: az európaiak arra számítanak, hogy a korábbiakhoz képest több pénzt tudnak félretenni, de kevesebben fektetnének be a tőzsdén.