A legtöbb kutya- és macskatartó családtagként tekint kedvencére. Nem véletlen, hogy egyre többen hosszú perceket töltenek az állateledeles polcok előtt, összehasonlítják a hústartalmat, elolvassák az összetevőket, keresik a természetes alapanyagokat vagy a gabonamentes receptúrákat. A laboratóriumi szakemberek szerint azonban a biztonságot nem kizárólag az határozza meg, ami a csomagoláson szerepel. Az állateledelekben ugyanis ugyanúgy előfordulhatnak olyan láthatatlan szennyezők, amelyek sem szaggal, sem színnel, sem ízzel nem jelzik jelenlétüket, mégis hosszabb távon veszélyeztethetik az állatok egészségét.

A J.S. Hamilton Hungaria Kft. szakértői szerint a kockázat sok esetben már az alapanyagokkal együtt jelentkezik. A gabonák, húsok, halak vagy növényi eredetű összetevők különböző országokból és eltérő termesztési, tenyésztési, illetve tárolási körülmények közül kerülnek a gyártókhoz. A szennyeződés kialakulhat a termőföldön, a betakarítás vagy a feldolgozás során, de akár a szállítás és a raktározás alatt is. Ezért a laboratóriumi vizsgálatok ma már nem csupán a készterméket ellenőrzik, hanem segítenek feltárni azt is, hogy az ellátási lánc mely pontján jelentkezhetett a probléma.

A láthatatlan veszélyek nem szerepelnek a címkén

Az állateledelek vizsgálata során a laboratóriumok többféle szennyezőt keresnek. Az egyik legfontosabb csoportot a mikotoxinok jelentik, amelyeket bizonyos penészgombák termelnek. Ezek elsősorban gabonákban és más növényi alapanyagokban fordulhatnak elő, és hosszabb távon károsíthatják az állatok máját, immunrendszerét vagy emésztőrendszerét.