Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) benyújtotta a kormánynak a GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) kutatási anyagát, amely az árrésstop gazdasági hatását vizsgálta, és amely alapján az árrésstop gyors kivezetése indokolt. Ebben arra az esetre is szerepelnek javaslatok, ha az élelmiszer kiskereskedelem legnagyobb szereplői által szorgalmazott, eredetileg tervezett és a mai napig hatályos május végi megszüntetés helyett a kormány az óvatos kivezetést látná indokolnak.
Az OKSZ kvalitatív és kvantitatív módszertanra épülő hatástanulmány elkészítésével bízta meg a GKI-t, amely komplex módon értékeli az intézkedés bevezetésének piaci és makrogazdasági hatásait. A tanulmányt az OKSZ a Kormány rendelkezésére bocsájtotta, és a saját honlapján is elérhetővé tette.
A javaslatok bemutatása előtt fontos leszögezni, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium állításaival ellentétben az OKSZ soha nem állította, hogy az árrésstop ne csökkentené a közvetlenül érintett termékek végső fogyasztói árát, vagy ne lenne direkt hatással az inflációra. A GKI tanulmány ezzel szemben alátámasztja, hogy az intézkedés olyan mellékhatásokkal jár, amelyek nem jók a vásárlóknak sem, rontják a GDP növekedés esélyeit, és általában is ellentétesek a nemzetgazdaság hosszú távú érdekeivel. Minél tovább marad fenn a rendszer, annál erősebben jelentkeznek ezek a mellékhatások.
A vidéki kisboltok vannak nagy bajban Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Az árrésstop szabályozás fenntartása a következő kockázatokat rejti magában:
• A nagy láncok csökkenő árai miatt az élelmiszer kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők 18 százaléka készül üzletet/üzleteket bezárni, ami tovább rontja az ellátásbiztonságot. Magyarországon 400 településen nincs élelmiszer bolt, további több száz településen nem lehet egy nagybevásárlást elvégezni. A KSH adatai szerint 2024-ben Magyarországon 1279 élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi egység húzta le a rolót, ami az OKSZ szerint nem nevezhető sikernek, és ez a szám 2025-ben még növekedhet is.
