Az OKSZ kvalitatív és kvantitatív módszertanra épülő hatástanulmány elkészítésével bízta meg a GKI-t, amely komplex módon értékeli az intézkedés bevezetésének piaci és makrogazdasági hatásait. A tanulmányt az OKSZ a Kormány rendelkezésére bocsájtotta, és a saját honlapján is elérhetővé tette.

A javaslatok bemutatása előtt fontos leszögezni, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium állításaival ellentétben az OKSZ soha nem állította, hogy az árrésstop ne csökkentené a közvetlenül érintett termékek végső fogyasztói árát, vagy ne lenne direkt hatással az inflációra. A GKI tanulmány ezzel szemben alátámasztja, hogy az intézkedés olyan mellékhatásokkal jár, amelyek nem jók a vásárlóknak sem, rontják a GDP növekedés esélyeit, és általában is ellentétesek a nemzetgazdaság hosszú távú érdekeivel. Minél tovább marad fenn a rendszer, annál erősebben jelentkeznek ezek a mellékhatások. 

Az árrésstop szabályozás fenntartása a következő kockázatokat rejti magában:

•             A nagy láncok csökkenő árai miatt az élelmiszer kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők 18 százaléka készül üzletet/üzleteket bezárni, ami tovább rontja az ellátásbiztonságot. Magyarországon 400 településen nincs élelmiszer bolt, további több száz településen nem lehet egy nagybevásárlást elvégezni. A KSH adatai szerint 2024-ben Magyarországon 1279 élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi egység húzta le a rolót, ami az OKSZ szerint nem nevezhető sikernek, és ez a szám 2025-ben még növekedhet is.