Emellett a magyar háztartások közvetlen állampapír-állománya megközelíti a 15 ezermilliárd forintot, ami a háztartások teljes pénzügyi vagyonának mintegy 11,5 százaléka. Az euróövezetben ezzel szemben a háztartások pénzügyi eszközeinek mindössze mintegy 3 százaléka közvetlenül az állammal szembeni követelés, főként állampapírok formájában.

A magyar megtakarítási szerkezet konzervativizmusa így még látványosabb: ha a készpénzben, betétben és közvetlen állampapírban lévő több mint 40 ezermilliárd forintot a Blochamps által klasszikus pénzügyi vagyonként számított állományra vetítjük azt látjuk, hogy annak 56 százaléka kockázatmentes megtakarításban van. Az ECB adatai alapján, a nem tőzsdei és egyéb vállalati részesedéseket kiszűrve végzett Blochamps-számítás szerint az összevethető euróövezeti arány nagyságrendileg 44 százalékra tehető.

„Hazánkban az elmúlt években kialakult egy sajátos kettős megtakarítási világ. Aki a korábbi válságok tapasztalatai nyomán mindenekelőtt biztonságot és likviditást keresett, készpénzben, bankszámlán vagy lényegében nem kamatozó bankbetétben tartotta a pénzét. Aki pedig érdemi hozamot akart, annak az állam fizetett magas kamatot úgy, hogy közben nem kellett klasszikus piaci kockázatot vállalnia. Az állam ezzel gyakorlatilag évekre a vagyonkezelési piac egyik legerősebb versenytársává vált, elkényelmesítette a befektetőket, de az erre piaci választ nem találó szolgáltatókat is. A kettős megtakarítási világ jórészt elpuhította az innovációt a megtakarítások terén” – mondta Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.