Az Európai Közösség legnagyobb előnyét az a határok nélküli terület jelenti, amely hamarosan 25 tagállamból áll majd, és amely egyúttal a világ legnagyobb egységes piacát jelenti. E piac egységének fenntartása érdekében a nemzeti és közösségi szintű jogalkotás egyik legfőbb feladata, hogy megszüntessen minden olyan szabályt és gyakorlatot, amely korlátozza a tagállamok közötti kereskedelemet. (Az egységes belső piac alapfeltétele a termékek, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása.) Az EU-ban évek óta érvényben van egy hatékony mechanizmus, amely azon nemzeti intézkedések megszüntetését célozza, amelyek potenciálisan korlátozhatják a tagállamok közötti szabad kereskedelmet. Ez a gyakorlat kiterjed majd a 2004-ben csatlakozó országokra is - hívja fel egy nagyon fontos változásra a Deloitte & Touche.

Az új eljárás számos kérdést vet fel a jelenlegi tagjelölt országokban :

- Hogyan tudják majd megítélni, hogy pontosan melyek azok a jogszabályok, amelyek potenciálisan a Közösségen belüli szabad kereskedelem ellen hathatnak?

- Hogyan kell átdolgozniuk a törvényhozás folyamatának egyes részeit, figyelembe véve egy 3 hónapos átmeneti időszakot, amelynek során az Európai Bizottság és a tagállamok véleményt tudjanak alkotni ezekről a jogszabálytervezetekről?

- Képesek-e a tagjelölt országok hatékonyan beépíteni a Bizottság és a tagállamok megjegyzéseit a jogszabálytervezetekbe_

- Mi történik, ha a most bevezetett tájékoztatási kötelezettség késlelteti az újonnan csatlakozó államoknak szintén a csatlakozásból fakadó jogharmonizációs kötelezettségét?

A vállalkozások számára is lesz néhány megválaszolandó kérdés, ezzel egy időben viszont újabb lehetőségekhez is jutnak: meghosszabbodhat az egyes jogszabályok ellenében vagy érdekében folytatható lobbizás időtartama és – a megfelelő feltételek fennállása esetén – a cégek követelhetik a közösségi szabályok nem megfelelő és/vagy elkésett harmonizációjából eredő káruk megtérítését az államtól.