A 2003-as költségvetés alapszámai és az ezt követő kommentárok átrajzolták az inflációs és kamatvárakozásokat Az inflációs várakozások 2004-re átlépték a jegybank inflációs céljának felső határát, és ennek megfelelően az elemzők az eddig vártnál nagyobb monetáris szigort vetítenek előre

A körkérdés egyik legfontosabb fejleménye, hogy a 2004-es inflációs cél bejelentése óta először az MNB célsávja fölé kerültek az inflációs előrejelzések. Miközben a felső határon realistának gondolja a piac a kormányzat által 2004-re évi átlagban várt 4,5-5 százalékos inflációt, a 2004 decemberi egy évre visszatekintő inflációra az új konszenzus 4,8 százalék. Ez fél százalékponttal van fölötte a két hete, és 90 bázisponttal a tíz hete valószínűsített szintnek, és meghaladja a jegybank 2,5 – 4,5 százalékos célsávjának felső határát.


Az MNB a várakozás szerint már idén decemberben is elvéti a 4,5 százalékos célt. Az infláció a konszenzus szerint a júniusi 4,3 százalékról júliusban 4,7 százalékra ugrik, decemberre pedig eléri az 5,2 százalékot. A következő hetekben az elemzők várhatóan tovább emésztik az alakulóban lévő költségvetési tervek hatásait az államháztartási hiányra, az inflációra és a gazdasági növekedésre.

Az inflációt tekintve az új 2004 decemberi konszenzus megközelíti, de nem éri el a jegybanki vezetők nyilatkozatai szerint várható új MNB-előrejelzést. Mint ismert, legutóbbi, májusban publikált negyedéves inflációs jelentésében a Nemzeti Bank alapelőrejelzése 3,9 százalék volt. Az augusztus 18-án esedékes revízió előtt nyilatkozva a jegybank alelnöke, Auth Henrik a jövő évi adóemelések hatásaként egy százalék körüli plusz inflációs hatást valószínűsített.

A nem várt idei újabb áramár-emelés, és a jövő évi béreknek az adóemeléshez való tervezett indexálása további inflációs nyomást idézhet elő – tette hozzá Auth. Az alelnök azt is kifejtette, hogy a hatások akkor nem épülnek be a hosszú távú inflációs várakozásokba, és nem rontják a 2008-as monetáris csatlakozás esélyeit, ha a kormányzat megteremti költségvetési tervei piaci hitelét, és a forint a 250-260-as célsávon belül tartósan és biztonságosan 250 közelébe erősödik.

Az elemzők közép-előrejelzése szerint azonban ezt a szintet idén már nem éri el a forint, bár az utóbbi napok-hetek erősebb szintjeinek a hatására nőtt az optimizmus. Az elemzői konszenzus az év végére jelenleg 256 forint az euróval szemben - három forinttal erősebb a két hete előrejelzett szintnél és mintegy hét forinttal magasabb a jelenlegi piaci árfolyamnál. A prognózis kockázata, hogy továbbra is kevés elemző adott előrejelzést Londonból, a magyar forint fontos piacáról.


Az adóemelési tervek és a takarékosságra utaló kormányzati nyilatkozatok ellenére az elemzők egyelőre nem változtattak előrejelzéseiken a gazdasági növekedést illetően. Erre az évre 3,2 százalék GDP-növekedést várnak, egytized ponttal többet, mint két hete, a jövő évre azonban változatlanul 3,6 százalék a konszenzus, és ez megközelítőleg összhangban áll a kormányzati előrejelzéssel.

Nagyjából változatlanok az államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzések is, ez azonban azt jelenti, hogy az euró felé vezető gazdasági pálya első két évében a költségvetés, az inflációhoz hasonlóan, a tervezettnél lassabban közelít a 2006-ra a pálya által megkövetelt szinthez, a GDP kevesebb, mint három százalékához.

Bár a kormány erre az évre a GDP 4,4 százalékáról 4,8 százalékra emelte deficit-előrejelzését, a piaci prognózisok ennél még mindig lényegesen magasabbak: a konszenzus változatlanul 5,4 százalék. A jövő évre a közép-előrejelzés kéttized százalékponttal 4,4 százalékra emelkedett, és ez is jóval a 3,8 százalékos 2004-es előirányzat felett marad. Az elemzői nyilatkozatok azt valószínűsítik, hogy az államháztartási hiány deficitje a legnagyobb figyelemmel kísért gazdasági indikátor marad a következő hónapokban.


Az elemzőknek a júniusi jegybanki és piaci kamatemelkedés gyors visszafordulásába vetett reményeit megrengették a költségvetési tervek, és az ezt követő, szigorú politikára utaló jegybanki nyilatkozatok. Az előrejelzések szerint augusztusi ülésein a Monetáris Tanács nem csökkenti a kamatokat, és egész évben mindössze fél százalékpontot von vissza idén a júniusi három százalékpontnyi kamatemelésből. Két hete még másfél százalékpontnyi kamatcsökkentést remélt a piac 2003-ra. Ennek megfelelően felfelé, 7,5 százalékra korrigálták 2004 végi előrejelzéseiket is az elemzők a jelenleg 9,5 százalékos kéthetes jegybanki kamatra, ami azt jelentené, hogy a Nemzeti Bank kamatai a jövő év végéig sem kerülnek vissza a kamatemelések előtti szintre.