A jobb helyezést elérő országokban a jól teljesítő diákok nagyobb arányt képeznek. Szingapúrban például a diákok 26 százaléka érte el a két legmagasabb jártassági szintet természettudományokban, szemben az OECD-országok mindössze 7 százalékával.
Néhány kiemelkedően teljesítő ázsiai országban a jó eredmények és a diákok társadalmi-gazdasági háttere között csekély az összefüggés, ami arra utal, hogy eredményeket nem kizárólag a tehetős diákok érnek el.
Kelet-Ázsia egyes részein az iskolai oktatáson kívül is jellemző az intenzív különoktatás és a magas tanulmányi követelmények. A PISA-vizsgálat azonban nem jelöli meg ezeket a tényezőket a régió kiemelkedő eredményeinek egyedüli okaként, így nehéz lenne a teljesítménybeli különbséget egyetlen konkrét gyakorlatnak tulajdonítani.
Az Egyesült Államok eredménye az OECD-átlag felett van
Az Egyesült Államok 502 pontot ért el, szemben a 482 pontos OECD-átlaggal.
Kanada 510 ponttal a kilencedik helyen áll, míg Ausztrália és Új-Zéland egyaránt 509 pontot szerzett.
Ezek az angol nyelvű országok viszonylag szűk, nyolcpontos tartományon belül helyezkednek el, bár eredményeik elmaradnak a legmagasabb pontszámot elérő ázsiai oktatási rendszerekétől.
Észtország az élen Európában
Észtország összesítésben a hatodik helyen áll 527 pontos természettudományi átlageredménnyel, ezzel az adatsor legmagasabb pontszámot elérő európai országa.
Az európai országok sorában az Egyesült Királyság következik 511 ponttal, míg Finnország 504, Svájc pedig 501 pontot ért el.
