Az Egyesült Államok a 13. helyen végzett 502 pontos természettudományos átlageredménnyel, ami 20 ponttal haladja meg az OECD 482 pontos átlagát. A természettudományos felmérés túlmutat a puszta tények felidézésén: azt vizsgálja, mennyire képesek a tanulók tudományos jelenségek magyarázatára, vizsgálatok és bizonyítékok értékelésére, valamint tudományos információk mérlegelésére döntéshozatal céljából.
A PISA 2025 felmérésben 91 ország és gazdaság több mint 760 000 tanulója vett részt, ami világszerte mintegy 33 millió 15 évest képvisel.
Ázsia dominálja a rangsor élmezőnyét
Kína és Szingapúr mögött Makaó, Tajvan és Japán teszi teljessé az első ötös csoportot, Dél-Korea pedig a hetedik helyen áll.
Észtország az egyetlen európai ország az első hét között, 527 pontos természettudományos átlageredménnyel.
Mi emelkedik ki Ázsia legjobban teljesítőiből?
A legmagasabb pontszámot elért ázsiai oktatási rendszerek közül több is ötvözi a magas tanulmányi elvárásokat az állandó teljesítményt támogató tanulási környezettel. Kína, Szingapúr, Japán és Dél-Korea mind jóval az OECD-átlag felett teljesített a természettudományokban, miközben matematikából és olvasásból is jó eredményeket értek el.
Az egyik tényező a kevesebb zavaró tényező lehet az osztályteremben. Kínában, Japánban és Dél-Koreában a diákok kevesebb mint 10 százaléka mondta azt, hogy osztálytársait digitális eszközök zavarták meg a legtöbb vagy minden természettudományos óra során, szemben az OECD-országok 28 százalékával. Az OECD azt is megállapította, hogy azok az iskolák, ahol egyértelmű szabályok vannak az okostelefon-használattal kapcsolatban, általában kevesebb digitális zavaró tényezőről számoltak be.
