A Háárec című lap értékelése szerint az ügyvivő kormányt vezető Netanjahu aggódik saját politikai jövője miatt, ezért vette elő az iráni fenyegetést. Megpróbálja megakadályozni Gadi Ejzenkot kormányalakítását, és esetleg nemzeti egységkormányt kikényszeríteni.
Barak Ravid, a 12-es TV washingtoni tudósítója szerint „semmi nem utal arra, hogy Trump úgy döntött volna, visszatér a háborúhoz.” Szerinte Washingtonban azért beszélnek ismét Iránról, mert Gofman odalátogatott, és Irán vegyi és biológiai fegyverfejlesztéséről beszélt.
Ravid úgy véli, hogy az amerikai kormányzatban szkeptikusak az izraeli hírszerzési információkkal, azokat szerintük „Netanjahu politikai érdekei” szennyezik be, aki azért akar háborút, hogy hatalmon maradhasson, noha az október 27-i választáson elveszítette parlamenti többségét. Marco Rubio amerikai külügyminiszter kétségbe vonta az iráni „piszkos bombáról” szóló beszámolót.
Rogel Alpher, a Háárec politikai elemzője szerint a háborús diskurzus teljes egészében és közvetlenül Netanjahu manipulációjának eredménye. Ő küldte Gofmant, és ő szivárogtatta ki Gofman üzenetét a médiának, hogy Izraelben háborús légkört teremtsen. Ezzel megosztja az ellene létrejött, változást akaró tábort, megakadályozza az Ejzenkot vezette kormány megalakulását, és végül az ő vezetésével létrejövő „szükségkormányhoz” vezethet. Alpher szerint Netanjahu szabja meg a napirendet, és ő kelti a hamis vészhelyzet légkörét.
Az Axios beszámolója szerint Trump, aki a múlt héten még „meglehetősen valószínűtlennek” nevezte az újabb Irán elleni csapásokat, megbízta az amerikai védelmi minisztériumot és a hírszerző ügynökségeket, hogy mérjék fel, milyen válaszlépéseket tehet Irán a támadási forgatókönyvekre.