Az első héthavi árindexek felhasználásával számított január–augusztusi időszakra vonatkozó volumenindexek exportunk 4, importunk 9%-os növekedését jelzik a megelőző év első nyolc hónapjához képest.

A becsléssel kiegészített forgalmi adatok alapján az év első nyolc hónapjában az import növekedési üteme hónapról hónapra jelentősen meghaladta az exportét. A folyamatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a forgalom előző évihez viszonyított változását jelző mutatók alakulását erőteljesen befolyásolja az ún. bázishatás: 2002 júniusától ugyanis már nem szerepel az exportban és az importban a videojáték előállításához kapcsolódó kiugróan nagy értékű forgalom. E bázishatás megszűnésével már az export is növekedést mutat. Az import növekedési dinamikáját, illetve a külkereskedelmi mérleg erőteljes romlását alapvetően meghatározza a fogyasztási célú, illetve az elmúlt három hónapban a beruházási célú import dinamikus bővülése, valamint az energiahordozók mennyiségének és árszínvonalának emekedése.

Megjegyzés: Az adatok – a visszamenőleges javítások és adatpótlások miatt – havonta folyamatosan változhatnak. A tárgyhónapot, valamint a megelőző három hónapot érintő változások várható mértékének meghatározására, vagyis az adatok várható kiegészülésére 2003 januárjától becslési eljárást alkalmazunk az előző években regisztrált utólagos adatváltozások figyelembevételével. A fenti elemzés e becslések felhasználásával készült.

A forint az első nyolc hónap során összességében 1%-kal erősödött a kiemelt devizákhoz képest, amelyen belül a forgalmunkban meghatározó súllyal rendelkező euróhoz viszonyítva 3%-kal gyengült, a dollárhoz képest viszont 16%-kal erősödött.

Az eddig beérkezett és feldolgozott adatok alapján a kivitel 60%-át képviselő gépek és szállítóeszközök forgalma 4%-kal nőtt, amelyben jelentős szerepet játszott az energiafejlesztő gépek és berendezések 12%-os bővülése. A már említett bázishatás által érintett feldolgozott termékek kivitele 121 milliárd forinttal (6%-kal) csökkent. Az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport kivitele 4%-kal volt magasabb, mint az előző évben, elsősorban a zöldség- és gyümölcsfélék, illetve az állati takarmányok exportjának növekedése következtében.

Valamennyi árufőcsoport behozatalának forintértéke nőtt. Az importunk több mint felét kitevő gépek és szállítóeszközök forgalma – a kivitelhez hasonlóan – 4%-kal bővült. Az árufőcsoportba tartozó termékek közül jelentősen nőtt a mobiltelefonok, a személygépkocsik, valamint az ipari termelést szolgáló gépek importja, míg a villamos gépek, készülékek és műszerek importértéke nem érte el az előző évi szintet. A feldolgozott termékek importja 8%-kal emelkedett, elsősorban a gyógyszerek és a fémtermékek növekvő forgalma következtében. Az energiahordozók behozatala értékben 14%-kal bővült: a behozott mennyiség átlagosan 11%-kal, míg a forintárszint közel 3%-kal nőtt.


Külkereskedelmi mérlegünk az év folyamán hónapról hónapra fokozatosan romló tendenciát mutat, s a hiány mértéke lényegesen meghaladja az egy évvel korábbi szintet. Az egyenleg romlását döntően a fogyasztási célú import 170 milliárd forintot, a beruházási célú import 80 milliárd forintot, valamint az energiahordozók importjának 64 milliárd forintot kitevő növekedése idézte elő.