A fejlesztések volumene 2022 II. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,8, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 2,5 százalékkal emelkedett. A beruházások növekedése a háztartások erőteljes, illetve a vállalkozások és a költségvetés mérsékelt aktivitásával magyarázható. A meghatározó súlyú feldolgozóipari fejlesztések, valamint a lakásépítések és az ingatlanfelújítások növelték, a szállítás, raktározáshoz, továbbá a kereskedelemhez kötődő beruházások visszafogták a nemzetgazdasági teljesítményt.

2022 II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

• A beruházási tevékenység volumene 7,8, ezen belül a teljesítményérték hattizedét képviselő építési beruházásoké 4,8, a négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké 13 százalékkal nőtt. A gépberuházásokon belül az importált gépek volumene a belföldi gyártású gépekét meghaladó mértékben bővült.
• A beruházási teljesítmény 53 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene az előző negyedévek átlagos üteménél mérsékeltebben nőtt (3,0 százalékkal). A beruházások 12 százalékát realizáló költségvetési szerveknél ugyanilyen visszafogott (szintén 3,0 százalékos) bővülést mértünk. A központi szervek, valamint a helyi önkormányzatok egyaránt növelték tárgyieszköz-beszerzéseiket a bázisidőszakihoz képest.

• A beruházások volumenváltozása az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérően alakult. A nemzetgazdasági beruházások legnagyobb részét (28 százalékát) képviselő feldolgozóipar fejlesztései a II. negyedévben nagymértékben (25 százalékkal) nőttek, köszönhetően elsősorban a meghatározó súlyú villamosgép-gyártás területén a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projekteknek. A gép, gépi berendezés, valamint a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása területén is bővültek a beruházások, ugyanakkor a járműgyártás és a gyógyszergyártás fejlesztései csökkentek.
• A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek közel ötödét megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye jelentősen, 19 százalékkal bővült, ami elsősorban az együttesen meghatározó súlyt képviselő lakásépítések, illetve ingatlanfelújítások kiemelt növekedésének tudható be.
• A szállítás, raktározás beruházási volumene az előző negyedévekben tapasztalt növekedés után 12 százalékkal csökkent a magas bázishoz képest. Ennek oka többek között az, hogy a szállítással, raktározással foglalkozó, piacorientált vállalkozások beruházásai elmaradtak a bázisidőszakitól.
• A kereskedelem nemzetgazdasági ágban regisztrált 1,4 százalékos volumencsökkenés oka elsősorban az, hogy a nagykereskedelemben tevékenykedő vállalkozások visszafogták beruházásaikat.
• A mezőgazdaság beruházási teljesítménye ismét jelentősen, 25 százalékkal bővült a bázishoz képest, amihez hozzájárult az állattenyésztéssel, illetve a növénytermesztéssel foglalkozó nagyobb létszámú vállalatok fejlesztési ráfordításainak növelése is.
• A hatodik legnagyobb súlyú művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban jelentősen, mintegy 30 százalékkal visszaesett a beruházási teljesítmény, elsősorban a versenysporttal kapcsolatos projektek kisebb tárgyidőszaki ráfordításai miatt.
• A nemzetgazdasági beruházások 2022. II. negyedévi, 7,8 százalékos volumennövekedéséhez leginkább a feldolgozóipar járult hozzá (6,0 százalékponttal). Szintén növelte a beruházási aktivitást az ingatlanügyletek, valamint a mezőgazdaság beruházási teljesítménye (3,4, illetve 1,1 százalékponttal). Ugyanakkor a szállítás, raktározás és a művészet, szabadidő teljesítménycsökkenése visszafogta a volumenbővülést (2,0, illetve 1,6 százalékponttal).

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének részletes analízise:

A beruházások növekedése a háztartások erőteljes, illetve a vállalkozások és a költségvetés mérsékelt aktivitásával magyarázható. A beruházásokon belül a teljesítményérték közel 60 százalékát képviselő építési beruházásoké 4,8 százalékkal nőtt, a 40 százalékot kitevő gép- és berendezésberuházásoké 13,1 százalékkal emelkedett. A gépberuházásokon belül az importált gépek volumene a belföldi gyártású gépekét meghaladó mértékben bővült. A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 3 százalékkal gyarapodott. A növekedésben lényeges szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztései.

A beruházások 12 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések szintén 3 százalékkal növekedtek, a központi szervek, valamint a helyi önkormányzatok egyaránt növelték tárgyieszköz-beszerzéseiket a bázisidőszakihoz képest. A 2015. évi átlaghoz képest 64,8 százalékkal bővültek, 2010-hez képest 103,4 százalékkal nőttek – azaz megduplázódtak – a beruházások. Mivel a beruházások növekedése kissé meghaladta a GDP növekedését, a beruházási ráta kissé tovább emelkedhetett. A váratlanul erős második negyedévi GDP növekedésben a meglepetést részben a beruházások kiugró növekedése okozhatta.