Az állami adóhatóság legújabb statisztikája szerint március 23-áig közel másfél millió szja-bevallást vettek nyilvántartásba, ami csaknem 10 százalékkal több az előző évinél. A nyilvántartásba vett bevallásokból már több mint 1,2 millió darabot fel is dolgoztak, amely ugyancsak jóval – mintegy 18 százalékkal - meghaladja a tavalyi “teljesítményt”. A nyilvántartott bevallásoknak több mint egyharmadát Internetes programmal készítették, amely nemcsak az adózók bevallásal kapcsolatos tennivalóit egyszerűsítette le lényegesen, hanem az adóhatóság feldolgozása hatékonyságának növelésében is nagy szerepet játszott. Az előző évhez viszonyítva egyébként több mint duplájára nőtt az Internetes program segítségével elkészített szja-bevallások száma.

Mintegy 680 ezer adózónak március 23-ig már csaknem 22 milliárd forintot utalt ki az APEH. Az egy évvel ezelőtti statisztika jóval szerényebb volt: akkor ugyanezen időszakban 516 ezer adózónak alig több mint 14 milliárd forintot utalt vissza az adóhatóság. Mindez azt is jelenti, hogy egy év alatt alaposan megnőtt az egy főre jutó visszaigénylés összege is. Ebben a legnagyobb szerepet vélhetően az játsza, hogy 2002-ben meredeken emelkedett a lakás hitelt felvevők száma, s ráadásul ettől az évtől már a használt lakás vásárlásához felvett hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény maximális összege is 240 ezer forintra nőtt.

Azok a magánszemélyek, akik visszaigénylő pozícióban juttatták el bevallásukat az adóhatósághoz, számíthatnak rá, hogy nagyobb összeg esetén kiutalás előtti ellenőrzésre behívják őket. Az igazgatóságok maguk döntik el, hogy mekkora összeg visszaigénylése esetén vizsgálják meg előzetesen a magánszemélyt: ilyenkor a bevallás kitöltéséhez felhasznált mindenféle dokumentumot – így a munkáltató igazolást, az adókedvezményre jogosító igazolásokat, a befektetési adóhitelre vonatkozó dokumentumokat is - be kell mutatni. Ebben az évben alaposan megvizsgálja az adóhatóság, hogy a magánszemély ténylegesen jogosult-e a lakáshiteléhez kapcsolódóan adókedvezményre.

Az igazolásokat, dokumentumokat munkaidőben, az adóhatóság által megjelölt időpontban kell bemutatni, ám az elfoglaltabb személyeknek jó hír, hogy nem kell feltétlenül személyesen megjelenni, hanem meghatalmazott útján is be lehet küldeni a dokumentumokat. Vidéken már néhány tízezer forint visszaigénylése esetén sem kizárt, hogy igazolni kell a magánszemélynek a visszaigénylése jogosságát, Budapesten viszont most már általában csak többszázezer forint visszaigénylése esetén jelölik ki az adózót kiutalás előtti vizsgálatra. Akik tavaly jelentős összegű árfolyamveszteséget szenvedtek el, s azt a bank, vagy értékpapírcég igazolása alapján idénre “áthozhatták”, még nagyobb valószínűséggel szerepelnek az ellenőrzésre kijelöltek listáján, ha visszaigényeltek.

Az adóhatóságnak is 30 napot engedélyez az adózás rendjéről szóló törvény a visszaigénylés kiutalására, azt követően annak is késedelmi pótlékot kell fizetni, mégpedig a jogosan visszaigényelt összeg után a jegybanki alapkamat kétszeresét a késedelmes napokra. Idén megjobban vigyáznak az adóhatóságnál arra, hogy betartsák a 30 napos határidőt: tavaly ezen időpontig 760 magánszemélynek, idén viszont alig több mint 280-nak kellett kamatot utalni a késedelmes teljesítés miatt. A kifizetett kamat esetében még látványosabb a csökkenés: még a 90 ezer forintot sem éri el, miközben tavaly ilyenkor már több mint 290 ezer forint volt.

A bevallásokhoz kapcsolódó statisztikai adatok között az adóhatóság azt is közölte, hogy a bevallásokhoz alig több mint 210 ezren csatoltak 2 darab rendelkező nyilatkozatot az szja-juk 1+1 százalékáról, 160 ezren pedig csupán egyetlen nyilatkozatot. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jó bevallások benyújtóinak alig több mint 20 százaléka rendelkezett adója mindkét 1 százalékáról, s alig 14 százaléka csak az egyik egy százalékról.

Aki március 20-áig – igazoltan – nem tudta szja-bevallását postára adni, igyekezzen azt az akadály megszünését követő 15 napon belül megtenni, s egyben a mulasztása okát is igazolja. A bevallást késedelmesen benyújtó magánszemélyekre ugyanis szigorú szankciók várnak: a törvény szerint maximum 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot vethet ki rájuk az adóhatóság, s a gyakorlati tapasztalat szerint – legyen korábban bármilyen tisztességes is az adózó -, ha a bevallását késedelmesen nyújtja be, már első alkalommal is több tízezer forintos büntetésre számíthat. Ha ráadásul még az adó befizetését is elmulasztotta, akkor még az esedékesség napjától – jelen esetben március 20-ától – késedelmi pótlékot is köteles fizetni, amely a jegybanki alapkamat kétszerese, vagyis jelenleg 13 százalék.

Előfordulhat, hogy ugyan beadta határidőre a magánszemély az adóbevallását, ám máris rájött: módosítani szeretné azt. Ilyenkor nem egy másik bevallást kell benyújtani, hanem önellenőrzést kell végeznie az erre a célra rendszeresített önellenőrzési nyomtatványon: ebben az esetben – ha növekszik az adózó adófizetési kötelezettsége – önellenőrzési pótlékot kell fizetni, amely a jegybanki alapkamattal – jelenleg 6,5 százalék – egyezik meg.