Az APEH a kezelésében lévő adókból összességében 4446,2 milliárd forint bevételt realizált, amely 433,9 milliárd forinttal, 10,8 százalékkal haladja meg az előző év első félévének teljesítését. A személyi jövedelemadó befizetések 10,7 százalékkal emelkedtek, a kiutalás 12,2 milliárd forinttal kevesebb volt, mint az előző év első félévében. A befizetések növekedése és a kiutalások csökkenése együttesen 115,5 milliárd forint nettó bevétel növekedést eredményezett.

Az általános forgalmi adóból 1010,1 milliárd forint bevétel realizálódott. A múlt év azonos időszakához viszonyított 7,7 százalékos, mintegy 72 milliárd forintos nettó többletbevétel az összes befizetés 142,2 milliárd forintos és a kiutalások 70,3 milliárd forintos növekedésének egyenlegeként alakult ki. A társasági adóból származó 205,2 milliárd forint bevétel 4,2 milliárd forinttal haladja meg az előző évit.

Az év elején indult és már 300 befejezett elektronikus árverés eredményességét jelzi, hogy átlagosan a becsérték 71 százalékát meghaladó eladási ár a hagyományos árverések 25 százalékos megtérüléséhez képest eddig több mint 200 millió forintos többletbevételt jelentett.

A járulék- és az illetékbefizetések is nőttek

Az APEH számláin megjelenő társadalombiztosítási járulékból 1589,4 milliárd forint bevétel képződött az első félévben, amely 92,4 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában. A szintén a bérekhez kapcsolódó munkaadói, illetve munkavállalói járulék bevételek 5, illetve 5,5 százalékkal haladták meg a tavaly első félévi értéket. Az egyszerűsített vállalkozói adóból származó bevétel 43,7 milliárd forint volt, ami 5,6 milliárd forinttal több az előző évinél.

Illetékekből az APEH az első hat hónapban 75,6 milliárd forintot szedett be, 11,6 milliárd forinttal, 18,1%-kal többet, mint tavaly első félévben. A beszedett és felosztásra került illeték bevételből 41,3 milliárd forint volt a költségvetést megillető rész, amely 10,8 milliárd forinttal haladja meg a múlt év első félévének teljesítését. A fővárosi, a megyei, valamint a megyei jogú városi önkormányzatok részére átutalt 31,7 milliárd forint volt, ami 9,2 milliárd forinttal haladja meg a múlt év azonos időszaki teljesítését.

A hátralékbehajtási tevékenység eredményeképpen 2008. félévében összesen 156,4 milliárd forint folyt be, melyből az államháztartás bevétele - az előző év első félévit 14 százalékkal meghaladva - 151,5 milliárd forint volt, 4,9 milliárd forint pedig a külső szervek tartozásait mérsékelte.

2008. május 21-től lehetőség van fizetési könnyítési és méltányossági kérelmek elektronikus úton történő benyújtására. A félév végéig 135 kérelmet fogadott be az adóhatóság ilyen formában, ebből 106 db-ot gazdálkodók és egyéb szervek részéről.

Visszatartott összegek

A kiutalás előtti ellenőrzések nyomán jogerősen visszatartott adó- és támogatás összege 16 milliárd forint, közel egymilliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. Az első félévre jellemző volt a személyi jövedelemadó bevallások kiutalás előtti nagyszámú - az előző évinél összességében 38 százalékkal több - ellenőrzése.

A köztartozások rendezése érdekében a hivatal összesen 7,5 milliárd forint visszaigénylést, illetve támogatás-kiutalást tartott vissza június végéig, amely mintegy 22 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakit. A köztartozásra történő visszatartásról kiadott határozatok száma 12 százalékkal több mint tavaly első félévben. Az adóhivatal június végén sajtóközleményben hívta fel a személyi jövedelemadó 1 százalékából részesülni kívánó szervezetek figyelmét arra, hogy ez évtől kezdődően megszűnik kedvezményezetti jogosultságuk, ha legkésőbb 2008. augusztus 1-ig nem rendezik köztartozásaikat, illetve ezt követően akkor is, ha fizetési kötelezettségeiknek késedelmesen tesznek eleget.

Tájékoztattak is

Az áfa törvény változásai, a biztosítási jogviszony, az őstermelők bejelentkezése, a TEÁOR 08-ra, valamint az új szakmakódra történő átállás sok tájékoztatást igényelt és jelentős ügyfélforgalmat generált.

A telefonos Contact Center szolgáltatások köre az első félévben tovább bővült. Az ügyfelek megbizonyosodhatnak arról, hogy az ellenőrzés kapcsán megküldött és átvett kiértesítő- és megbízólevelek szerepelnek-e az APEH nyilvántartásában. Ezen felül június 11-től átalakításra került a CC menürendszere is, amely lehetőséget nyújt arra, hogy az ügyfelek külön adónemenként tehessék fel a kérdéseiket.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 2008. január 1-jétől szolgáltat adatot az állami adóhatóságnak a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség ellenőrzéséhez az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultakról. Az APEH az egyeztetett ütemterv és az OEP listája alapján május és június hónapban összesen több mint 110 ezer értesítő levelet küldött.

Szigorúbb ellenőrzések

Az adóhatóság 2008. első félévében 144 ezer, az előző évinél 21,6 százalékkal több ellenőrzést fejezett be. Az ellenőrzések 27 százaléka a bevallások utólagos vizsgálatára irányult, míg az egyes adókötelezettségek ellenőrzésére irányuló, illetve adatok gyűjtését célzó ellenőrzések 73 százalékot tettek ki. A megállapított 281,4 milliárd forint nettó adókülönbözet jelentősen, 43 százalékkal haladja meg az előző évi feltárás összegét. A megállapítások döntő hányada (82 %) ÁFA adónemben történt.

Kiemelt, új feladat a jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok 20 százalékának 90 napon belüli preventív jellegű vizsgálata. A félév végéig összesen 20 ezer 91 gazdasági társaság alakult jogelőd nélkül (közel másfélszer annyi, mint az előző három év átlaga). A feladat teljesítésének mérése ezért a 90 napos ellenőrzési határidő mellett permanens csúszással történik. Az előirányzott 20 százalékkal szemben több vállalkozásnál megtörtént a vizsgálat a 90 napos ellenőrzési határidőn belül. A mulasztási bírság alapjául szolgáló hiányosságok aránya 10 százalék volt, az ellenőrzések 240 esetben az adószám felfüggesztése iránti eljárás megindítását találták indokoltnak.

Más vizsgálatokat is figyelembe véve, az igazgatóságok összesen 4753 olyan határozatot hoztak, ami az adózók adószámának felfüggesztésére irányult és 5916 adószámot töröltek, ami több mint hat és félszerese az egy évvel ezelőttinek. 

Szintén idei új feladat a jövedelem (nyereség) minimum alatt vallók és a több éve indokolatlanul veszteségesen működők vizsgálata, melyek elsődleges célja a fiktív költségelszámolások, illetve bevétel-eltitkolások feltárása. Az egyéni vállalkozók alig több mint egy százaléka, 2897 fő nyújtott be nyilatkozatot, amelyek esetében az adózók a minimum adóalap megfizetését sem vállalták és az eredeti vállalkozói adólap szerint állapították meg a fizetendő adókötelezettségüket. A társas vállalkozások bevallásának határideje miatt ezen vállalkozások ellenőrzése előkészítő szakaszban van. A benyújtott 336,4 ezer társasági adóbevallás 30 százalékában (100,8 ezer) vállalták az adózók, hogy az eredetileg alacsonyabb társasági adó helyett legalább a minimum adóalapnak megfelelő adót megfizessék, mindössze 3692 adózó nyilatkozott, hogy nem vállalja a minimumadó megfizetését.

Az első félévben elvégzett 3706 vagyongyarapodási vizsgálat az előző évben kialakított eljárási rend alapján folyt. Az idei vagyonosodási vizsgálatok közül 2610 zárult megállapítással, és az ellenőrök 24,5 milliárd forint adókülönbözetet tártak fel. Idén is kiemelt feladat a társadalombiztosítási pénzügyi alapjait érintő kötelezettségek ellenőrzése, melyekből az elvégzett 46,9 ezer ellenőrzés során mintegy 7,7 milliárd forint nettó járulékkülönbözetet állapított meg az adóhatóság. Az adóhatóság által befejezett 8,4 ezer szerencsejáték-felügyeleti ellenőrzés eredményeként pedig 1,7 ezer bírságoló határozat született, amelyekben összesen 632,8 millió forint bírságot szabtak ki.

Az ellenőrzési és behajtási tevékenységek során 518 esetben tett büntető feljelentést az adóhatóság. Ezek száma együttesen 14 százalékkal több mint az előző év azonos időszakában. A feltárt 835 bűncselekményben az elkövetési összeg több mint duplája az egy évvel korábbinak, meghaladta a 21 milliárd forintot.

A lakosság is segít

Jelentősen növekedett a közérdekű bejelentések száma 2008-ban, az első félévben megközelítette a 7,8 ezer darabot (az előző teljes évi összes bejelentés 70 százaléka). A legtöbb bejelentés a számla- és nyugtaadási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban érkezett, ellentétben az előző évre jellemző bejelentésekkel, amikor az állampolgárok legnagyobb arányban vagyongyarapodásra hívták fel az adóhatóság figyelmét. Emellett változatlanul nagy számban fordult elő bejelentés nélküli foglalkoztatás, valamint adócsalás, adóeltitkolás miatti bejelentés is.

Az első félévben 1 millió 115 ezer elsőfokú határozatot/végzést adott ki az adóhivatal, melyek közel háromnegyede jogerőre is emelkedett. Az adózók a tavalyi első félévinél ugyan valamivel több ellenőrzési, adóeljárási és végrehajtási ügyben fellebbeztek, azonban az illetékek terén már kisebb számban kifogásolták meg az adóhatósági döntéseket.