Az Országos Területrendezési Terv a fenntartható fejlődés záloga. Biztosítja az ország működőképessége szempontjából legfontosabb fejlesztések lehetőségét, ugyanakkor a terület-felhasználásra vonatkozó szabályai révén védi a környezeti, természeti és kulturális értékeket.

Az OTRT rendelkezéseinek betartása kötelező a megyei és települési önkormányzatok számára. Ez azt jelenti, hogy megyei és települési rendezési terveket csak az OTRT figyelembevételével készíthetnek, ám a Terv egyben a megfelelő mozgásteret is biztosítja számukra.

A Nemzeti Fejlesztési Tervben szereplő Operatív Programok egy részében pályázati feltétel, hogy a projekt szerepeljen az Országos Területrendezési Tervben.

A terv elfogadásával eldőltek a közút- és vasúthálózat elemeinek (a legfontosabb körgyűrűk, kapcsolatok, határmetszéspontok) alapvető kérdései, ezáltal várhatóan megszűnnek az egyes építmények szükségességéről, helyéről, illetve nyomvonaláról szóló, önkormányzatokat és állampolgárokat eddig gyakran megosztó viták. Hosszú távra tervezhetővé és kiszámíthatóvá válnak az ország, valamint az egyes megyék és régiók térszerkezetét meghatározó terület-felhasználási szabályok.

Így például az Országos Területrendezési Terv tartalmazza azM0 autópálya ÉNy-i szektorának megépítésére vonatkozó javaslatot, mivel erre az útszakaszra a gyorsforgalmi úthálózat teljessé tétele érdekében szükség van. A javaslatról kezdettől fogva heves viták folytak.

Az országos terv elfogadásával ez esetben az Országgyűlés úgy foglalt állást, hogy az említett ÉNy-i szektor megépítésére előbb vagy utóbb szükség van, helyét ki kell jelölni, és figyelembe kell venni mind Pest megye, mind az autópálya nyomvonalába eső települések rendezési terveinek elkészítésekor. A későbbi tervezési munkák és vizsgálatok során természetesen lehet és kell a konfliktusokat enyhítő műszaki megoldásokat találni, de ezután már nem lehet megkérdőjelezni az út megépítésének szükségességét.

Hasonlóképpen sokat vitatott kérdés volt az M3 autópálya kivezetésének (határmetszéspontjának) meghatározása. A záhonyi kivezetés mellett elsősorban a település logisztikai szerepe szólt, a barabási kivezetés mellett az autópálya térségfejlesztő hatását lehet érvként felhozni. Az országos terv mindkét változatot szerepelteti úgy, hogy az M3 autópálya Vásárosnamény térségében villaszerűen elágazik és két egyenrangú kivezetést tartalmaz Záhony, illetve Barabás térségében. Ez a megoldás lehetőséget ad a kormánynak, hogy a nemzetközi tárgyalások eredményétől (az ukrán fogadókészségtől) függően a későbbiekben döntsön a végleges változatról.

Az országos terv hosszú egyeztetés eredményeként nyerte el a végleges formáját. Érvényesült az alulról-építkezés elve is, hiszen a tervezők értékelték a különböző készültségi fokban lévő megyei terveket és beépítették azok használható – országos szinten is értelmezhető – javaslatait.

Az országos tervre azért is nagy szükség van, mert számos rossz területhasználati döntésre, a természeti környezet értékeit romboló beruházásra volt példa az országban. Az önkormányzatok ugyanis rövid távú céljaik érdekében gyakran olyan határozatokat hoznak, amelyek hosszú távon tönkre tesznek természeti, környezeti és kulturális értékeket. A társadalom által is károsnak ítélt jelenségeknek a területrendezési tervekkel lehet ezután gátat szabni.