A szálláshelyek árbevétele így júniusban 70,7 százalékkal a nőtt az egy évvel ezelőttihez képest. Noha érdemi javulást mutatnak az adatok, a helyreállás továbbra is csak részleges a járvány előtti szintekhez képest, ugyanakkor a belföldi turizmus a tavalyi nyári hónapokban teljesen helyreállt. Módszertani változások miatt azonban az összehasonlítás korlátozott, mivel a KSH a jövőben a Magyar Turisztikai Ügynökség által üzemeltetett Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján közli a havi szálláshely-statisztikáit.
Tavaly összesen a vendégéjszakák száma 11 százalékkal nőtt, míg a szálláshelyek árbevétele 24 százalékkal emelkedett, mivel 2020 első két hónapot még nem érintette a járvány, ami magasabb bázist eredményezett.
Az első öt hónapban összesen 325 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma.
A tavaly májusi fokozatos nyitással érdemben élénkült a szálláshelyek forgalma, addig éves bázison továbbra is kimagasló növekedést mutatnak a szálláshely adatok. A járvány enyhülése és a magas átoltottság hatására számos országban szinte minden korlátozást feloldottak, ami miatt kedvező kilátásokkal indult az idei év, egyre több tengerentúli járat is kezd visszatérni. A szálláshelyek forgalmát a felhalmozódott óriási kielégítetlen igény is élénkítheti, világszerte megfigyelhető az utazási kedv markáns élénkülése, egyes turisztikai célpontokban történelmi csúcsra számítanak. Az orosz és ukrán vendégek részesedése közel 6 százalékos a külföldiek vendégéjszakáinak számában, ami nem túl jelentős, azonban az innen érkező vendégkör az átlagosnál többet költ. Ugyanakkor a tehetősebb ukrajnai menekültek igénybe veszik a hazai szálláshelyeket. A hosszú hétvégéken kimagasló a belföldi turizmus, a vidéki szálláshelyek általában telt házzal üzemelnek, az előfoglalások alapján az őszi hónapok is kiemelkedők lehetnek. A korlátozások megszűnése után gyorsan újraindult a turizmus, mivel óriási kielégítetlen igény halmozódott fel az elmúlt két év során, így rengetegen pótolják elmaradt utazásaikat, nyaralásukat, amit alátámasztanak az előfoglalások és a légitársaságok beszámolói a repülőjegy foglalásokról. Ezt azonban hátráltathatják a repülőtereken és a légitársaságoknál kialakul kaotikus helyzetek, járattörlések, az elégtelen munkaerő állomány, az üzemanyagárak és az utazási, nyaralási költségek elszállása. Kérdés, hogy az üzleti turizmus milyen gyorsan áll talpra, megtartják-e az elmaradt konferenciákat, kiállításokart, vásárokat, de erre is kifejezett igény várható. Nemzetközi sportrendezvények és a nagyobb nyári fesztiválok megtartása szintén élénkítheti a turizmust a nyári hónapokban. A távol-keleti járványhelyzet miatt ugyanakkor a távol-keleti vendégkör visszatérése csak később lehetséges. Kockázatot jelent, hogy számos európai országban az infláció érdemben meghaladja a bérnövekedést, így a megélhetési költségek növekedése fékezheti a kilábalóban levő nemzetközi turizmust. A belföldi turizmus helyreállását pedig a magyar háztartások jelentősen magasabb külföldi utazási hajlandósága fékezheti némileg.
A nemzetközi turizmus fokozatos javulását tükrözik a Liszt Ferenc repülőtér forgalmi adatai is, amelyek meredek felpattanást mutatnak a járvány elleni korlátozások feloldását követően. Júniusban a légi utasforgalom 354 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest, azonban még mintegy 18 százalékkal marad el a három évvel ezelőtti, járvány előtti 2019 júniusi szinthez képest. (Suppán Gergely)
