A KPMG 2010 Individual Income Tax and Social Security Rate Survey című, személyi jövedelemadóval és társadalombiztosítási járulékkal foglalkozó felmérése szerint a legtöbb helyen változatlan adókulcsok mellett az általános felfelé irányuló tendencia azt sugallja, hogy a kormányok a deficitgondok leküzdésére kezdik használni az adókulcsnövelést.
„A munkaerő elhelyezése szempontjából az adó alapvető üzleti kérdés" - mondja Brad Maxwell a KPMG partnere. „Az adóhatóságok a bevételnövelés lehetőségének azonosítása és biztosítása tekintetében fokozódó nyomás alatt állnak. Válaszképpen egyre kifinomultabbak és hajthatatlanabbak az adószabályok kialakításában és alkalmazásában."
Alábbhagytak a közép- és kelet-európai kormányok alacsony átalányadóval kapcsolatos, a múltbeli csökkenő tendenciát mutató kezdeményezései. Az átalányadót 1994-ben először bevezető és az adókulcsot 2012-ig 18 százalékra mérsékelni szándékozó Észtország időközben feladta tervét. Másik példaként Lettország növelte a kulcsokat, az átalányadó kulcsát a 2009-es 23 százalékról 2010-re 26 százalékra emelve.
Mindazonáltal még mindig a közép- és kelet-európai régió rendelkezik a legalacsonyabb személyijövedelemadó-kulcsokkal. Ez az (Európa többi részéhez viszonyítva) alacsony társaságiadó-kulcsokkal ötvözve pozitív tényező a belső beruházások elhelyezése szempontjából.
A magyar adóváltozások
„A módosító javaslat alapján a személyi jövedelemadó kulcsa Magyarországon 2011. január 1-jétől 16 százalék lenne" - teszi hozzá Nink Gabriella, a KPMG Magyarország adórészlegének igazgatója. „Ez az összevont adóalapra és az egyéb tevékenységből származó jövedelemre (például kamat, osztalék, tőkenyereség, ingatlanértékesítés) vonatkozna. Az összevont adóalap tekintetében a „szuperbruttó" adóalap 2011-re érvényben maradna, azaz az adóalapot a 16 százalékos adókulcs alkalmazása előtt 27 százalékkal kellene növelni, így a tényleges adókulcs 2011-ben 20,32% lenne. Ez az adónövelő tétel 2012-ben alacsonyabb lenne, 18,16%-os tényleges adókulcsot eredményezve, amit 2013-ban 16% követne."
„2011-től a Magyarországon nemzetközi szerződés vagy kölcsönösség alapján nem adóköteles jövedelmet egyáltalán be sem kellene vallani. A természetbeni juttatás mint fogalom 2011-től megszűnne. Mindazonáltal bizonyos jövedelem adóköteles maradna oly módon, hogy a kötelezettség a kifizető társaságot terhelné. A munkáltatói társadalombiztosítási járulékok nem változnának 2011-ben, és erre a részre (még nem meghatározott) korlátot vezetnének be" - magyarázza Nink Gabriella.
Szinte mindenhol emelték az adókulcsokat
Nyugat-Európában az Írország által az elmúlt évben megkezdett növelő trend az előrejelzések szerint terjed. Míg az ír felső kulcs 2010-ben 1 százalékkal emelkedett, a fő címeket 10%-os emeléssel az Egyesült Királyság uralta, ahol a felső kulcs a 2009/10-es 40 százalékról 2010/11-re 50 százalékra ugrott - globálisan ebben az évben a legmagasabb adókulcsemelést képviselve.
Más nyugat-európai kormányok az adóbevételek növelésére irányuló törekvésükben hasonlóan cselekedtek. Izland a bankszektor összeomlásának közepette átalányadó-rendszerét progresszív rendszerrel váltotta fel, a személyi jövedelemadó felső kulcsát mintegy 9 százalékkal emelve. Görögország az állami deficitgondokra válaszul 5 százalékkal növelte a felső kulcsot. Portugália és legújabban Franciaország 3 százalékkal, illetve 1 százalékkal emelték felső kulcsaikat a költségvetési hiány kezelésének érdekében. Még a hosszú ideje 18 százalékos felső kulcsot előíró Man-szigeten is 2 százalékos, 20 százalékra történő emelést hajtottak végre 2010/11-re. A skála ellenkező végén Dánia ösztönző csomag mellett döntött a fogyasztói költekezés növelésének reményében, felső kulcsát közel 7 százalékkal csökkentve. Horvátország ez év júliusában szintén alacsonyabbra tette a felső kulcsot 5 százalékkal.
Az európaiak után a következő legmagasabb kulcsokat az ázsiai-csendes-óceáni térség lakosai fizetik, az értékek azonban továbbra is szórást mutatnak. 2010-ben nagyon kevés mozgás volt, azonban az új-zélandi 5 százalékos és a malajziai 1 százalékos mérséklés által meghatározva az átlagos felső kulcsok 0,4 százalékkal csökkentek az ázsiai-csendes-óceáni térségben. Az adókulcsversenyt a régióban továbbra is Hongkong és Szingapúr vezeti.
Latin-Amerikában a személyi jövedelemadó továbbra is viszonylag alacsony; mindazonáltal a térség nem tudta kivonni magát az adókulcs felfelé tartó mozgásából. A panamai 2 százalékos csökkenést Mexikóban 2 százalékos emelkedés ellensúlyozta, de végső soron a Jamaicában lezajlott 10 százalékos növekedés 0,8 százalékkal lendített az átlagos felső kulcsokon 2010-ben.
A világ legmagasabb jövedelemadó-kulcsa tekintetében a dán kulcsok csökkenésével jelenleg a vezető helyet Svédország lakosai foglalják el. A svédeknél a személyi jövedelemadó legfelső kulcsa 2010-ben meghaladja az 56 százalékot. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben az 50 százalékos legfelső kulcsot Japán tudhatja magáénak. A latin-amerikai térségben a 40 százalékos legfelső kulcsot Chilében fizetik.
