A járvány rövidtávú gazdasági és társadalmi hatásai beárnyékolják az általánosan pozitív középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszerfogyasztási előrejelzést. A kormányok kihívás elé kerültek, hogy szakpolitikai döntésekben kiegyensúlyozzák az azonnali szükségletekre való választ (munkaerőhiány) és biztosítsák a feltételeit az agrárium újjáépítésének – olvasható az elemzésben, melyet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vezetői közösen mutattak be.

Túlkínálat várható?

A közös OECD-FAO mezőgazdasági kilátások 2020-2029 szerint a következő tíz évben a kínálati oldal a keresletinél nagyobb ütemben nő, alacsonyan tartva a legtöbb termény reálárát. Emellett a kereslet és kínálat fluktuációja okozhat erős kilengéseket az árakban. Eközben a koronavírus miatti jövedelem-csökkenés az alacsony jövedelmű országokban és háztartásokban várhatóan visszaveti a keresletet a következő években és veszélyezteti az élelmezésbiztonságot is.

Átalakuló fogyasztási minták

A kereslet bővülésének fő oka a növekvő lakosságszám marad, habár a fogyasztási minták és a várható trendek országonként változnak, azok jövedelmi és fejlettségi szintjétől függően. A következő évtized végére az egy főre jutó elérhető napi élelmiszer elérheti a 3000 kcal-át és a 85 g fehérjét. Európában, a népességcsökkenés miatt ez akár 3450 napi kcal értéket is jelenthet. Az étkezési szokások globális átalakulása az állati termékek, zsírok növekvő és az egyéb alapvető élelmiszerek csökkenő fogyasztása felé mutat minden jövedelem-csoport között. Különösen a közepes jövedelmű országokban várható, hogy a növekvő jövedelemek az alapélelmiszerekben gazdag étrendet a magasabb értékű termékek felé tolja.

Miközben a környezeti és egészségügyi aggodalmak a magas jövedelmű országokban az állati eredetű fehérjétől való távolodást hozza más, alternatív fehérjeforrások irányába. Európa tovább erősítheti globális vezető szerepét a tejágazatban, mint termelő, kereskedő és fogyasztó, különösen a sajtágazatban.

Egy jól működő, kiszámítható nemzetközi kereskedelmi rendszer hozzájárulhat a globális élelmezésbiztonsághoz és az exportőr országok termelőinek gyarapodásához, – mondta Angel Gurría, az OECD főtitkára. A tapasztalat azt mutatja, hogy az élelmezésbiztonsághoz nem a kereskedelmi korlátozásokon keresztül vezet az út.

A FAO főigazgatója Csü Tung-jü hozzátette: jobb szakpolitikákra, több innovációra és befektetésre, illetve befogadásra van szükség a dinamikusabb, termelékenyebb és ellenállóbb mezőgazdasághoz és élelmiszer-ágazathoz.