Az ipari termelés dinamikája ősszel érezhetően felgyorsult, az építőipari teljesítmény is egyre kevésbé marad el a tavalyitól. Szeptember után októberben is 10% körüli ütemben nőtt az ipar termelése, az exportja az első tíz hónapban 9%-kal, belföldi értékesítése 0,7%-kal bővült. Eközben az ipari foglalkoztatottak száma több mint 2%-kal csökkent. Emelkednek a beruházások, a kiskereskedelmi adatok a fogyasztás magas, bár a lassuló bérkiáramlás hatására fékeződő dinamikáját jelzik.

A bruttó átlagkereset dinamikája szeptembertől - amikortól a tavalyi 100 napos program keretében megvalósított béremelések hatása már a bázisban is szerepel - a vártnál is kissé jobban csökken, éves átlagban 11,5% körüli ütem várható. Az infláció novemberben főleg az idényáras cikkek hatására emelkedett, de az év végén is a tavalyinál magasabb, 5,6% körüli lesz, és a jövő év első hónapjaiban átmenetileg további emelkedés várható. A forint gyengülése az éves átlagra már alig hat, de az év végi árfolyam 260 Ft/euró felett vagy körül várható. Az államháztartás hiánya - jelentős decemberi szuficitet feltételezve - az előirányzottnál magasabb, de a GKI Rt. által korábban várt 5,3% körül lesz.

A folyó fizetési mérleg hiánya megközelítheti az 5 milliárd eurót, a GDP 7%-át. A korábban előrejelzettnél nagyobb hiányt az áruforgalmon kívüli tényezők okozzák. Az export már a külkereskedelmi statisztika szerint sem kisebb a tavalyinál. A behozatalon belül a gyorsan növekvő fogyasztásnak, az – igaz alacsony tavalyi szinthez képest – megugró gépberuházásoknak és az energiaimportnak egyaránt szerepe van. Mivel a nettó működőtőke-beáramlás 1 milliárd euró alatt marad – a MOL-kibocsátás áthúzódik a jövő évre, s a II. félévben megindult beáramlás mellett továbbra is nagy a tőkeexport -, az ország eladósodása jelentősen emelkedik.

Kapcsolódó, letölthető táblázat (Word formátum)