Zelenszkij irodájához intézett megkeresésre válaszul egy magas rangú ukrán tisztviselő azt mondta, hogy Kijev hírszerzési jelentései az elmúlt hónapokban azt tükrözték, hogy Putyin a háború további lépéseire, nem pedig a békére készült, beleértve az új ukrajnai műveleteket vagy egy másik európai ország elleni esetleges támadást.

Néhány nyugati katonai elemző úgy véli, hogy Oroszországnak kötelező besorozásra lenne szüksége a harcképes korú katonákból ahhoz, hogy elérje a Donbász elfoglalásának célját. A besorozás egy politikailag népszerűtlen lépés, amelyet Putyin a háború eleje óta vonakodott megtenni.

Az orosz katonai szakértők egyre gyakrabban vitatják meg nyilvánosan a helyzet eszkalációját, beleértve az olyan európai célpontok, mint a balti országokban található NATO-bázisok megtámadásának lehetőségét is.

Egy ilyen lépés azzal a kockázattal járna, hogy Oroszország közvetlen konfrontációba kerül az Egyesült Államok vezette szövetséggel, próbára téve a NATO azon elkötelezettségét, hogy egy tagállam elleni akció támadást jelent az összes tagállam ellen.

Oroszország elszigetelt támadásokkal feszültséget szíthatna a NATO-n belül, hasonlóan a Románia elleni közelmúltbeli orosz dróntámadáshoz, állítja Jack Watling, a londoni Royal United Services Institute (RUSI) védelmi és biztonsági agytröszt munkatársa.

„Az oroszok nem a NATO-val való háborúra törekednének. De ezt felhasználhatnák a NATO megosztására abban, hogyan reagáljon” – mondta Watling. Hozzátette, hogy a NATO-val való fokozott feszültség politikai indokot adhatna Putyinnak a sorozásra Oroszországon belül.