A munkavállalókat is hasonló célok vezérlik, legtöbbször a stabil, biztonságos munkakörnyezetet keresik, ahol nem kell aggódni a bizonytalanság miatt.
Ha mindkét fél hosszútávra tervez, nem szabad elhamarkodni a döntést. Mindkettejüknek alaposan meg kell vizsgálni, tudnak-e a jövőben együtt dolgozni. Erre a legkiválóbb módszer a próbaidő.

A felvételi interjún elhangzik ugyan, hogy miféle feladatok várnak majd az új munkatársra, megismeri a felettesét, esetleg néhány közvetlen munkatársát is, mindez azonban nem elegendő. Ettől még az első napok zsákbamacska jellege megmarad.
Megeshet, hogy olyan körülmények nehezítik a munkát, melyekkel korábban nem számolt: hiányos infrastruktúra, intrikus kollégák, agresszív főnök, stb.

Természetesen a másik fél részéről is van jó néhány bizonytalanság. Lehet, hogy a pályázó megfelelőnek tűnt a felvételi elbeszélgetés során, ám mégsem olyan szorgalmas, nem tesz tanúbizonyságot kreativitásról, a gyakorlatban mégsem tudja gyorsan megoldani a felmerült problémákat, képtelen beilleszkedni, stb.

A próbaidő hossza alatt – mely általában néhány hónap - minderre fény derülhet. Ezen idő alatt mindkét fél indoklás nélkül, azonnal megszakíthatja a munkaviszonyt.
Apró mozzanat, de annál lényegesebb, hogy a munkavállalóval még a próbaidő alatt közölni kell a felmondást. Ez akkor jelenthet problémát, ha postai kézbesítésről van szó, ilyenkor a felmondásról szóló értesítést még a próbaidőszak alatt kell, hogy átvegye a munkavállaló. Jogellenes tehát a felmondás, ha a próbaidő alatt adták ugyan postára, de csak a próbaidő lejártát követően érkezett meg a felmondó levél.

Próbaidő kikötése nem kötelező, azonban a fentiek miatt mindenképpen érdemes a munkaszerződésbe foglalni. Hossza általában 30 nap, de a felek legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak, meghosszabbítása azonban tilos. Ennek az az oka, hogy a munkavállalót nem lehet huzamosabb ideig bizonytalanságban tartani. Közszolgálati jogviszony esetén lehet maximum 6 hónapot enged a törvény a feleknek egymás megismerésére.

A próbaidő kikötését célszerű írásba foglalni, különben érvénytelen a megállapodás. Ha pedig peres eljárásra kerül sor, akkor a próbaidőről való esetleges megállapodást azon félnek kell bizonyítania, aki annak meglétére hivatkozik.
A próbaidő sikeres elteltét követően már jöhet a végleges alkalmazás, kiszűrve a kockázati tényezők nagy részét. A próbaidő segít abban, hogy mindkét fél biztosan megtalálja számításait és a zökkenőmentes együttműködés meghozza gyümölcsét.

k. o.