A közvetlenül kifizetett agrártámogatások jelentős koncentrációját részben csökkenthették volna a Széchényi 2020 vidékfejlesztési program keretében 2015-2020 között kifizetett összegek.
A palyazat.gov.hu adatai szerint 2015 és 2020 között a Széchényi 2020 keretében a mezőgazdasági területek és az állattartás fejlesztésére 1,19 ezer milliárd Ft támogatást fizettek ki összesen 35 ezer különböző nyertesnek. Ennek 58 százalékát (689 milliárd Ft-ot, nyertesenként 223 millió Ft-ot) a nyertesek 9 százaléka (3087 társas vállalkozás) kapta. A nyertesek 90 százalékát kitevő gazdák és egyéni vállalkozók az összeg 40 százalékához (481 milliárd Ft-hoz, nyertesenként 15 millió Ft-hoz) jutottak, a fennmaradó 1 százalék (alapítványok, szervezetek, önkormányzatok és szövetkezetek) összesen 20 milliárd Ft-ot kapott. Vagyis a pályázati támogatások tovább növelték a gazdálkodók közötti különbségeket.
Ugyanakkor még a társas vállalkozásokon belül is erőteljes különbségek figyelhetők meg. Míg 2129 társas vállalkozás csak egyszer kapott támogatást (átlagosan 170 millió Ft-ot), addig 556 kétszer (cégenként átlagosan 289 millió Ft-ot), 235 cég háromszor (átlagosan 378 millió Ft-ot/vállalkozás), 92 vállalkozás négyszer (átlagosan 538 millió Ft-ot/cég), illetve 75 cég öt vagy többször kapott támogatást, átlagosan vállalkozásonként 377 millió forintot.
Jelentős eltérések
Mindezek következtében a társas vállalkozások között jelentős eltérések vannak a kapott támogatások összege szerint. Míg a társas vállalkozások közel fele (1512 cég) a támogatások csupán 5 százalékhoz jutott (ami átlagosan 22 millió Ft-ot jelentett), addig a támogatáshoz jutó társas vállalkozások 3 százaléka (102 vállalkozás) a támogatások 20 százalékát (átlagosan 1,34 milliárd Ft) kapta. Összességében az összes támogatás 3/4-ét kapta a cégek 1/5-e!
A vidékfejlesztési támogatások a közvetlenül kifizetett EU-s támogatásokhoz hasonló mértékű koncentrációjának következménye, hogy kevés társas vállalkozás kezében összpontosul a magyar mezőgazdasági termelés oroszlánrésze. Kérdéses, hogy ezeket a támogatásokat mekkora hasznossággal képesek (vagy érdekeltek) ezen vállalkozások a termelés fejlesztésére fordítani. A jelentős koncentráció a kapott pályázati és termeléshez kötött támogatások terén nem valószínű, hogy a vidéki Magyarország népességmegtartó képességét jelentősen javítaná.
A jelenlegi pályázati rendszer helyett kistérségi (vagy még kisebb területre vonatkozó), integrált vidékfejlesztésre lenne szükség, amelyben a helyi kezdeményezésű (szükséglet-orientált) fejlesztési programok nagyobb teret kapnak. Ez lehetővé tenné meglévő agrártermelési potenciál jobb kihasználását (intenzív gazdálkodás növelése). Szükség lenne tovább a fenntartható fejlődés kritériumainak megfelelő, tudás alapú termelés támogatására, amely hozzájárul a mezőgazdasági munkahelyek megőrzéséhez a falvakban, valamint segít abban, hogy a gazdálkodók piaci viszonyok között is képesek legyenek saját erőből jövedelmet termelni – teszi hozzá a GKI.
