A kötet előszavában az OECD főtitkára, Angel Gurría hangsúlyozta, hogy az elemzéssel a szervezet segíteni akarja a megoldások keresését azokra a gondokra, amelyekkel Magyarország szembekerült.
Az alapokat elemezve az OECD szakértői megállapítják, hogy 1989 óta Magyarország "nagyrészt" tervgazdaságból átalakult olyan gazdasággá, amelyben a piaci erőknek van "meghatározó szerepük". Stabil parlamentáris demokrácia alakult ki, és a törvények uralma, a szabályozási környezet minősége, a kormányzás hatékonysága, a politikai stabilitás, az elszámoltathatóság és a korrupció ellenőrzés alatt tartása tekintetében Magyarország a jó középmezőnyben van az OECD-átlagon belül. A gazdaság nyitott, az export és az import együtt a GDP 155 százalékát teszi ki - ez jobb arány, mint amit a hasonló méretű OECD-országok többsége elért -, és a feldolgozóiparban a hozzáadott érték mintegy 60 százalékét külföldi tőke termeli, ami bizalmat fejez ki az ország jövőbeli fejlődése iránt.
A szükséges szerkezeti reformokkal szemben azonban nagyobb a politikai ellenállás, mint 1989 után, amikor a rendszerváltás széles nemzeti konszenzusra támaszkodott. Márpedig a reformhoz az ideológiai különbségek félretételére, sokpárti egyetértésre lenne szükség a politikai pártok és más érdekeltek között, írták az OECD elemzői. Az OECD tapasztalata az, hogy kötelező tanácsadói funkcióval felruházott alkalmi tanácskozó testületek, amelyekben a kormányzat és a többi érdekeltek képviselői ülnek össze, "kritikus tömeget" képezhetnek a reformok mellett, írták a szakértők. Továbbá kitartásra van szükség, tették hozzá, nehezményezve, hogy az utóbbi 16 évben a közszféra hiányának átmeneti csökkenései, majd újabb növekedései hűen követték a parlamenti ciklusokat.
Csökkenteni az adórendszer torzulásait
A szükséges államháztartási kiigazítás ára a lelassult gazdasági növekedés, vagyis Magyarország viszonylag nehéz gazdasági helyzetben van, ettől azonban a fő feladatok nem változtak: a közfinanszírozást rendbe kell tenni, gyorsítani kell a munkahelyteremtést és meg kell reformálni a társadalombiztosítást, együtt a költségvetési konszolidáció sikerre vitelével.
A legközelebbi feladat a költségvetési konszolidáció. Középtávon azonban a kormányzat teljesítményét nem csupán a költségvetési egyensúly puszta fenntartásán kell majd mérni, hanem a kiadások minőségén és a forrás, azaz az adórendszer hatékonyságán. Hatékonyabbá kell tenni a legfontosabb ellátórendszereket - az egészségügyet, a nyugdíjrendszert, a jóléti támogatásokat és az oktatást -, miközben csökkenteni kell az adórendszer torzulásait. Sok a teendő az üzleti környezet javításában és a közigazgatás hatékonyságának növelésében is. Mindezek - együtt a környezet védelmével - teremthetik meg a fenntartható növekedés feltételeit, írták az OECD elemzői.
Magyarországon a foglalkoztatás aránya alacsony, ezért csökkenteni kell a munka viszonylag nagy adóterhelését, különösen a munkáltatók társadalombiztosítási hozzájárulásait.
Egészségügy és nyugdíj
Az OECD tanulmánya akkor készült, amikor még napirenden volt a közfinanszírozás és a magántőke társítása a kötelező egészégbiztosításban. Az OECD szakértői megjegyzik: még nem lehet tudni, bebizonyosodnak-e az ilyen rendszer tervezett előnyei ott, ahol piaci versenyt teremtettek a kötelező egészségbiztosításban, nevezetesen Hollandiában és Szlovákiában. Azt viszont kutatási eredmények már többé-kevésbé kimutatták, hogy ahol az 1990-es évek közepén versenyt támasztottak egészségbiztosítási alapok között - szintén Hollandiában, továbbá Németországban, Izraelben és Svájcban -, a kockázat-kiigazítás tökéletlensége miatt van ösztönzés a kockázatok közötti válogatásra, ami veszélyeztetheti a szolidaritást és az ellátás minőségét és hatékonyságát.
A további nyugdíjreform lehetséges irányát vizsgálva az OECD emlékeztet, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az OECD-országok között. A jelenlegi rendszer erőteljes jövedelmi ösztönzést tartalmaz a korai nyugdíjba menéshez, miközben implicit módon keményen adóztatja a korhatáron túli munkát, ily módon torzítja az egyéni döntéseket, állapították meg a szakértők, és hozzátették, hogy a jóléti támogatási rendszer szintén inkább a formális munkavállalás ellen ható ösztönzést tartalmaz.
Hátul kullogunk
Az üzleti környezet javításának teendőit vizsgálva az OECD emlékeztet a Világbank üzletemberek között végzett felmérésére, amely szerint Magyarország 178 ország sorában a 127-ik az értékteremtés általános "akadályozottságát" illetően, és a legrosszabbak között van az adóterhek, a befektetők védelme és az engedélyezési eljárások tekintetében, és az üzletalapítás "könnyűségében" is a 67-ik helyre szorul. Ezek a problémák a kormányzat ellenőrzési, illetve szabályozási felelősségébe tartoznak, írták az OECD elemzői.
A közigazgatás bonyolultságának csökkentése és célirányosabbá tételére az OECD javasolja, hogy a reform túlpolitizálásának enyhítése végett az érdekeltek e téren is mindinkább próbálkozzanak a "kerekasztal" módszerrel és más mechanizmusokkal, amelyek szenvedélymentesebb és objektív vitát tesznek lehetővé.
