A törvény teljeskörűen meghatározza az igazgatási szünet tartalmát, a kormánynak már ’csak’ elrendelnie kell azt, ha a jövőben szükségesnek látja. Az általános szabályok közül a mindennapjainkat leginkább az a két kérdés érinti, hogy az igazgatási szünet milyen hatással lesz az ügyintézési és egyéb határidőkre és , hogy mely hivatalok érintettek.
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere szerint főszabály értelmében az igazgatási szünet időtartama alatt – amely időtartamot az igazgatási szünetet elrendelő kormányrendelet szabadon határozhat meg – a hivatalok nem fogják ellátni feladataikat és az ügyfélfogadás is szünetelni fog. Az igazgatási szünet időtartama továbbá nem számít majd bele az adott hivatal előtt folyó hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.
Az igazgatási szünet hatása az ügyfelekre
Ez praktikusan azt jelenti, hogy a most télen is megtapasztaltak szerint a hivatalokban „meg fog állni az élet”. Ami az iratok és kérelmek befogadását illeti, az igazgatási szünet időtartama alatt a hivataloknak nem kell majd biztosítani, hogy mindennap átvegyék a nekik címzett küldeményeket. Földhivatali eljárások során a törvény egy sajátos kézbesítési vélelmet állít fel: ingatlan-nyilvántartási iratokat az igazgatási szünetet követő első napon kell beérkezettnek és kézbesítettnek tekinteni.
Fischer Ádám szerint az igazi ügyféloldali kérdés az, hogy az igazgatási szünet alatt be kell-e adni a határidős iratot/kérelmet (pl. fellebbezés)? Az igazgatási szünet alatt ugyanis az ügyintézési határidők szünetelnek, ami nem jelenti azt, hogy az ügyféloldali határidő is szünetelne. Ugyanakkor például a keresetindítási határidő szünetel. Úgy tűnik, a jogalkotó nem gondolt arra, hogy ügyféloldalon távolról sem csak a keresetbeadásnak van kötött határideje, hanem például a NAV előtt zajló ügyekben észrevételi, fellebbezési határidők is vannak. Ezekre viszont a konzervatív értelmezés szerint az ügyintézési határidő szünetelése nem terjed ki, tehát a határidős beadványokat – a kereset kivételével – bizony be kell adni (postán vagy elektronikus úton, mivel a hivatal valószínűleg zárva lesz). A Niveus Consulting Group szerint nem ártana a törvény pontosítása, különös tekintettel arra, hogy az indokolásból sem derül ki a pontos szándék.
